A rendszeres reggelizés mint szokáskialakítás és értékközvetítés a középiskolás korosztályban [Regular breakfast as a knowledge and habit forming among students in secondary education]

Lelovics Zsuzsanna

Összefoglaló


Összefoglaló: Az ezredfordulón a magyar tanulók körében a reggelit otthon nem fogyasztók aránya 23%-a volt, míg kifejezetten a középiskolás korosztályban a diákok 62%-a reggelizett. A 2016-ban végzett Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children – HBSC) felmérés során kapott eredmények szerint a hétköznapokon soha nem reggeliző fiúk aránya a 9. évfolyamon 32%, a 11. évfolyamon 37%, míg a lányoké a 9. évfolyamon 39%, a 11. évfolyamon 41% volt. Szerző célul tűzte ki a középiskolások körében a reggelizés mint táplálkozási szokás rendszeresebbé tételére irányuló törekvés eredményességének mérését, ennek érdekében a táplálkozási szokások nyomon követését, továbbá az általa vezetett beavatkozás hatékonyságának megállapítását. Módszertan: A tíz tanórából álló oktatási folyamatban (1, illetve 2 tanév) egészséges, ismert táplálékallergiában nem szenvedő, önkéntes részvételű 9. és 10. évfolyamos (14,5–16,5 éves) tanulók (n = 364; 181 fiú /50%/ és 183 lány /50%/) vettek részt. További két tanévben nyomonkövetés történt. Az adatfelvétel táplálkozási kérdőív és a táplálkozási napló párhuzamos kitöltésén, az értékelés az elemzéseken túl azok összevetésén is alapult. Eredmények: A középiskolás korosztály szinte kivétel nélkül (99%) tisztában volt a reggeli jelentőségével az oktatás végére (kezdetekor: 85%) Az ismeretek szokásrendszerbe történő beépítése azonban ettől az aránytól nagymértékben elmaradt: 48%-ról – az oktatás végére (átmenetileg) 72%-ra – a kutatás végére pedig 59%-ra nőtt a rendszeresen reggeliző diákok aránya. A korábban rendszeresen reggelit nem fogyasztó diákok 21%-a vált rendszeres reggelizővé. Következtetések: A kutatás elején és a kutatás végén sem volt szignifikáns kapcsolat (χ2 = 0,6100 és χ2 = 2,7712; p > 0,05) a tudás és a szokás között a rendszeres reggelizés vonatkozásában. Összegzés: A diákok egészséges táplálkozásra nevelése során nagyon fontos behatárolni azt az információtartalmat, ami szükséges és elégséges az egészséges táplálkozáshoz. A rendszeres reggelizés fontossága egyértelműen ilyen ismeret. A szokások kialakítása, és a szokások megváltoztatása nem tekinthető azonos nevelési feladatnak. A rögzült szokások megváltoztatása nehezebb, hosszabb időt igénylő feladat.

Summary: Introduction: Around the Millennium the ratio of Hungarian students who did not have breakfast was 23%, while 62% of the students in secondary education had breakfast. In 2016, the result of the Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study showed that the ratio of the boys in the 9th grade who are not having breakfast during weekdays was 32%, and 37% in the 11th grade, while it was 39% and 41% respectively among the girls. The author aimed to measure the success of the efforts put in to make regular breakfast consuming as a habit, and in order to do this, following the diet habits as well as judging the effectiveness of the launched intervention. Methods: Healthy, self-volunteered students, without known food allergy, from the 9th and 10th grade (14.5- 6.5ys, n=364; 181 boys /50%/ and 183 girls /50%/), participated in the 10 lectures’ tuition programme (1 or 2 academic years). The follow-up was carried out in the next two academic years. The data collection was based on diet questionnaires, diet diaries, and the evaluation was based on the analysation and comparison of the data set. Results: Students from the secondary educational age group was almost entirely (99%) aware of the importance of breakfast by the end of the study course (85% at the beginning). On the other hand turning the knowledge into habit was lagging behind, the ratio of the students having regular breakfast increased from 48% to 59% by the end of the research (with a temporary increase by the end of the tuition to 72%). 21% of those students who did not have regular breakfast earlier, became regular breakfast consumers. Conclusions: At the beginning and by the end of the research there was no significant correlation between knowledge and habit (χ2=0.6100, χ2=2.7712; p>0.05) concerning regular breakfast. Summary: During the healthy diet education of students it is inevitable to define the information content that is necessary and sufficient for healthy diet. Regular breakfast is definitely such knowledge. Forming habits and changing habits are not the same educational tasks. Changing frozen habits is more difficult and requires a longer period of time to achieve.

Kulcsszavak


táplálkozáspedagógia; reggelizés; szokáskialakítás; középiskolások; food pedagogy; regular breakfast; habit forming; secondary education

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Megson M, Wing R, Leahey TM. Effects of breakfast eating and eating frequency on body mass index and weight loss

outcomes in adults enrolled in an obesity treatment program. J Behav Med 2017;Jan 21. doi: 10.1007/s10865-017-

-0.

Locke J. Gondolatok a nevelésről. Katholikus Középiskolai Tanáregyesület, Budapest, 1914. Másodközlés. In Platóntól

Steinerig. Egyetemes neveléstörténeti szöveggyűjtemény, Balázs S. (eds.) Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger,

pp 152–187.

Fináczy E. Az újkori nevelés története (1600–1800). Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. Királyi Magyar Egyetemi

Nyomda, Budapest, 1927.

Aszmann A. Magyar diákok egészségi állapota és az iskola. In Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek, Szekszárdi

J. (eds.) OKI – Dinasztia, Budapest, 2001. pp 49–71.

Antal M, Nagy K, Biró L et. Hazai reprezentatív felmérés a középiskolás fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásairól.

Orv Hetilap 2003;144(33):1631–6.

Greiner E. Táplálkozási szokások – a reprezentatív táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálat eredményeinek értékelése.

Pediáter 2001;10(3): 176–7.

Németh Á. Serdülőkorúak táplálkozási szokásai, testképe és szubjektív jólléte. Új Diéta 2007;14(3–4):2–4.

Németh Á. Táplálkozási szokások és fogápolás. In Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja, Németh Á. (eds.)

OGYEI, Budapest, 2007. pp. 60–66.

Németh Á. Táplálkozási szokások és fogápolás. In Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. Az Iskoláskorú gyermekek

egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi

kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, Németh Á, Költő A. (eds.). NEFI, Budapest, 2016.

Antal M.: Táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálatok az irodalom tükrében – a reprezentatív szűrővizsgálat előkészí-

tése, szervezése. Pediáter 2001;10(3):175–6.

Lelovics Zs. Táplálkozási és tápláltsági állapotot vizsgáló módszerek. KE – PE – SZGI, Kaposvár – Veszprém – Szeged,

Csíkos Cs. Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana. Gondolat, Budapest, 2012. 13 Mason L, Scrivani L. Enhancing Students’ Mathematical Beliefs: an intervention study. Learning and Instruction

;14(2):153–76.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i1.140

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)