Egészséges életmóddal kapcsolatos kutatások a hazai iskolákban [Health behavior studies in Hungarian schools]

Összefoglaló

Háttér: Napjainkban nincsenek hiteles információink arról, hogy a teljes körű iskolai egészségfejlesztés az elmúlt években milyen formában és minőségben valósult meg az oktatás rendszerében. A közlemény célja az „Iskolai egészséges életmód kutatás és felmérés” módszertanának, valamint eredményeinek döntően leíró jellegű bemutatása. Módszerek: A kutatás három különálló felmérést foglalt magába, melyek a konvergencia régiók 288 általános iskolájában valósultak meg. Az első, az ún. intervenciós kutatás, amely a projekt egészségfejlesztési programelemeineki megvalósulását megelőzően, majd azokat követően 3., 5. és 7. osztályos tanulók (13 625 fő) és pedagógusok (586 fő) ismereteiben és attitűdjében bekövetkezett változásokat vizsgálta kérdőívvel. A második vizsgálatban mozgásszenzoros eszköz segítségével a tanulók (175 fő) mozgásmintázatát rögzítették. A harmadik kutatásban az iskolai egészségkultúrát vizsgálták online kérdőív segítségével iskolaigazgatók (535 fő), pedagógusok (569 fő) és iskola-egészségügyi szak-emberek (400 fő) körében. Eredmények: Az intervenciós kutatás eredményei alapján az intervenció eredményességét jelző ismeret- és attitűdváltozás összességében nem volt kimutatható a tanulók körében, míg a pedagógusoknál igen. A mozgásszenzoros felmérés eredményei szerint a tanulók fizikai aktivitása meglehetősen alacsonynak ítélhető. Az egészségkultúra felmérés eredményei szerint a megkérdezett iskolai szakemberek alapvetően elégedettek az iskolai légkörrel, azonban többségük túlterheltségre panaszkodik (67%), emellett több irányban (pl. továbbképzések, infrastruktúra területén) fejlesztéseket tartanának hasznosnak. Következtetés: Annak érdekében, hogy az egyénekre és közösségekre ható, egészséggel kapcsolatos pozitív irányú változás történjen, további, több szereplő bevonásával történő, hosszú távú egészségfejlesztési tevékenységekre van szükség. A kutatással feltárt hiányosságok, nehézségek alapján olyan célterületek és beavatkozási irányok jelölhetők ki, melyek a jelenlegi helyzetre reagálnak és illeszkednek az intézményi környezethez, elősegítve a hatásosabb egészségfejlesztést.

Summary: Background: Nowadays, there is no verified information neither about the realized form nor about the quality of comprehensive school health promotion implemented in the recent years in the education system. The aim of the publication is to provide a general (mainly descriptive) overview of the methods and the results of the research titled „Healthy lifestyle research and survey in schools”. Methods: The research consisted of three separate surveys implemented in 288 primary schools of the convergence regions. The first survey called intervention study aimed to detect the changes in knowledge and attitudes among 3rd, 5th and 7th grade students (n=13 625) and teachers (n=586) surveyed prior and after the implementation of health promotion program elements.ii In the second study, the motion patterns of pupils (n=175) was recorded and analysed with motion sensor devices. In the third study, the school health culture was surveyed with online questionnaires among school principals (n=535), teachers (n=569) and school health professionals (n=400). Results: Based on the results of the intervention research, change was not detectable in knowledge and attitudes of students due to the health promotion interventions. Nevertheless, it was detected in the case of teachers. According to the results of the motion sensor survey, the physical activity of students was deemed to be rather low. The results of the health culture survey confirmed that the school professionals were basically satisfied with the school atmosphere. However, most of them complained about overburdening (67%). Furthermore, they were convinced that more improvements are necessary in several fields (eg. training, infrastructure). Conclusions: In order to reach health related positive changes in communities and individuals, additional long-term health promotion activities involving several partners are needed. Not only the pupils and their teachers, but parents and other external institutions and organisations affecting the school life should be partners in these activities. Based on the deficiencies and difficulties identified by the research, target areas and action points can be designated, which respond to the current situation and suit the institutional environment, thus, result in a more effective health promotion.