Egészségfejlesztő program középiskolások körében – Az alapállapot felmérés eredményei [Health promoting programme among high school students – The result of the baseline survey]

Összefoglaló

Bevezetés: Napjainkban a legfőbb haláloki tényezők közé tartoznak a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségek, mely kórok kialakulásához az egészségtelen életmód nagyban hozzájárul. A betegségteher csökkentése és e betegségek megelőzése érdekében fontos, hogy már fiatalkorban megtörténjen az egészséges életmód rutinjának elsajátítása, melyre a család mellett az iskola gyakorolja a legnagyobb hatást. Éppen ezért kutatásunk célja egy egészséges életmód elsajátítását célzó egészségfejlesztő program kidolgozása középiskolások körében, melyből jelen közlemény keretei között az alapállapot felmérés eredményeit ismertetjük. Módszertan: Vizsgálati populációnkat egy Hajdú-Bihar megyei középiskola 9. évfolyamos diákjai alkotják, akik körében 2016 őszén került sor az alapállapot felmérésre. Az adatfelvételünk magvát egy önkitöltős, egészségmagatartásra és egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőív, egy egészséges életmóddal kapcsolatos tudásteszt, és egy tápláltsági állapot mérés adta. Az adatelemzés során megvizsgáltuk, hogy képzéstípusonként van e különbség a tanulók egészségi állapotában és egészségmagatartásában, melyhez khi-négyzet próbát, Fisher-egzakt tesztet, ANOVA-t, illetve a nem normál eloszlású folytonos változók esetén Kruskal-Wallis tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A felmérésben 130 tanuló vett részt, mely tanulók 33,9%-a gimnáziumi, 36,9%-a szakgimnáziumi, 29,2%-a pedig szakközépiskolai osztályba járt. Felmérésünkből kiderült, hogy a különböző képzéstípusokban tanulók egészségmagatartása és egészséges életmóddal kapcsolatos tudása eltér. A szakközépiskolába járók több édességet (p=0,034) és üdítőitalt (p=0,001) fogyasztottak, inaktívabbnak mutatkoztak társaiknál (p=0,001). A gimnazisták kevesebb időt töltöttek hétvégenként számítógép vagy más elektronikus eszköz (táblagép, okostelefon, iPad) használatával (p=0,013), körükben alacsonyabb volt a rendszeresen dohányzók aránya (p<0,001), a részegség életprevalenciája (p=0,009), és a szexuális kapcsolatot létesítettek aránya (p=0,001), valamint a tudásteszten ők írták a legmagasabb átlagpontszámot (p=0,011). Következtetés: Ezen kezdeti eredmények alapot szolgáltatnak az intervenciós foglalkozások tervezéséhez és fejlesztéséhez, mivel ezek alapján választottuk ki a program első évében tárgyalt témákat, a tanulók tudásában meglévő különbségeket pedig az egyes foglalkozások felépítése során vesszük figyelembe.