A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei [The economic burden of physical inactivity at national level]

Gabnai Zoltán, Müller Anetta, Bács Zoltán, Bácsné Bába Éva

Összefoglaló


A fizikailag inaktív életmóddal összefüggő megbetegedések megjelenésének és növekvő prevalenciájának egyik oka, hogy az ember napjainkra valamennyi technikai vívmányát az irányba fejlesztette, hogy élete könnyebb és kényelmesebb legyen, ami társadalmi szintű fizikai inaktivitást eredményezett. A fizikai inaktivitás számos betegség kialakulásáért felel, azaz a fizikailag inaktív életmóddal megnő bizonyos betegségek kialakulásának kockázata, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás, az elhízás, a magas vérnyomás vagy a stressz eredetű megbetegedések. A WHO becslései szerint a fizikai inaktivitás évente 3,3 millió halálesetért tehető felelőssé, vagyis a világon a negyedik vezető kockázati tényező. Ezen betegségek gyógyítása meghatározó arányát teszi ki az egészségügyi kiadásoknak. A fizikai inaktivitás emellett hozzájárul a produktivitás csökkenéséhez is. E két tényező nemzetgazdasági szinten óriási terhet ró a különböző országokra, így hazánkra is. Cikkünkben bemutatjuk a különböző országokban végzett, fizikai inaktivitással kapcsolatos kutatásokban számszerűsített betegségterhek adatait, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekre fókuszálva. Kitérünk azon a kutatásokra is, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az ülő életmódot (hosszú időn keresztül tartó tartós ülés, illetve pihenés) a fizikai aktivitás sem tudja teljes mértékben kompenzálni, így a hosszú ideig elhúzódó ülés jelentős kockázati tényezője a különböző kardiovaszkuláris betegségeknek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan interdiszciplináris együttműködéseket valósítsunk meg, amely során több terület szakembereinek (közgazdaság-, orvos- és sporttudományok) közös munkájának eredményeként az egészséggazdasági költségek modellezhetővé válnak különböző változók mentén.

Kulcsszavak


fizikai inaktivitás; ülő-életmód; egészségügyi kiadások; betegségek költségei [physical inactivity; sedentary lifestyle; healthcare expenditures; cost of illness]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


European Commission: Sport and physical activity. Special Eurobarometer 472. Report. 2017. doi: 10.2766/483047

Diabetes Prevention Program Research Group: Reduction in the incidence of type 2 diabetes with lifestyle intervention or metformin. N Engl J Med 2002; 346:393-403 doi: 10.1056/NEJMoa012512

Pereira MA, Folsom AR, McGovern PG, et al. Physical activity and incident hypertension in black and white adults: the Atherosclerosis Risk in Communities Study. Prev Med. 1999;28(3):304-12. doi: 10.1006/pmed.1998.0431

Katzmarzyk PT, Janssen I, Ardern CI. Physical inactivity, excess adiposity and premature mortality. Obes. Rev. 2003;4:257-290. doi: 10.1046/j.1467-789X.2003.00120.x

Lee IM, Paffenbarger RS. Physical activity and stroke incidence. Stroke. 1998;29:2049-54. doi: 10.1161/01.STR.29.10.2049

Lee CD, Folsom AR, Blair SN. Physical activity and stroke risk: a meta-analysis. Stroke. 2003;34:2475-2481. doi: 10.1161/01.STR.0000091843.02517.9D

Ekelund U, Griffin SJ, Waareham NJ. Physical activity and metabolic risk in individuals with family history of type 2 diabetes. Diabetes Care. 2007;30:337-342. doi: 10.2337/dc06-1883

Apor P. Fizikai edzés a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében. Orv. Hetil. 2009;150(13):579-587. doi: 10.1556/OH.2009.28550

Statistical Office of the European Countries. Life expectancy at birth, 1980-2016. Statistics Explained. 2018. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Mortality_and_life_expectancy_statistics#Life_expectancy_at_birth_increased_in_2016 (Elérve: 2018. 11. 30.)

Apor P. Testedzéssel a megbetegedések ellen. Magyar Tudomány. 2012;173:1470-1477. http://www.matud.iif.hu/2012/12/09.htm (Elérve: 2018. 02. 12.)

Pratt M, Norris J, Lobelo F, et al. The cost of physical inactivity: moving into the 21st century. Br J Sports Med. 2014;48:171-173. doi: 10.1136/bjsports-2012-091810

OECD/EU. Health at a Glance: Europe 2018: State of Health in the EU Cycle. OECD Publishing, Paris.

doi: 10.1787/health_glance_eur-2018-en

Ding D, Lawson KD, Kolbe-Alexander TL, et al. The economic burden of physical inactivity: a global analysis of major non-communicable diseases. Lancet. 2016;388:1311-1324. doi: 10.1016/S0140-6736(16)30383-X

Lányi B. A pult fölött … avagy OTC. In: Bányai E, Lányi B, Törőcsik M. (szerk.): Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. 2017. pp 678–687.

Szabó Cs. Gyógyszeripari trendek – fókuszban a tételes finanszírozású gyógyszerek. Medical Tribune Konferencia. 2013. március 12. Budapest. http://www.medicalonline.hu/download.php?id=13511 (Elérve: 2018. 01. 22.)

Szakály Z, Kiss M, Jasák H. Funkcionális élelmiszeres, fogyasztói attitűdök és személyre szabott táplálkozás. Táplálkozásmarketing. 2014;1(1-2):3-17. doi: 10.20494/TM/1/1-2/1

Törőcsik M. Fogyasztói magatartási trendek hatása az egészségügyi szolgáltatókra. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 2003. január-március, pp 28.

Müller A, Kerényi E. Trendek és fogyasztói magatartás az egészségügyben. Egészségügyi marketing és telekommunikáció c. konferencia kiadványkötete. Mátrai Gyógyintézet. Magyarország, Kékestető. 2009. pp 11-19.

Csörgő T, Bíró M, Kopkáné Plachy J, et al. Masszázsterápia hatásának vizsgálata 60 év feletti nők körében. Acta Academiae Agriensis. 2013;40:5-17. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/752/1/5-16_Csorgo.pdf (Elérve: 2017. 11. 16.)

Harris PE, Cooper KL, Relton C, et al. Prevalence of complementary and alternative medicine (CAM) use by the general population: a systematic review and update. PRACTICE (ESHER). 2012;66:924-939. doi: 10.1111/j.1742-1241.2012.02945.x

Müller A, Kerényi E, Könyves E. Effect of climate therapy and rehabilitation in Mátra Medical Institute. APSTRACT. 2011;5:40-42. http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/104664/2/5_Muller_Effect%20of%20climate_Apstract.pdf (Elérve: 2017. 11. 17.)

Lengyel A. A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése: egyes módszertani problémák megoldási alternatíváinak vizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2017;18:334-64. https://doi.org/10.1556/0406.18.2017.015

Lengyel A. Tourism, meditation, sustainability. APSTRACT. 2016;10:81-92. http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/244458/2/11_APSTRACT_2016_01_WEB_JAV.pdf (Elérve: 2017. 11. 17.)

Ács P, Hécz R, Paár D, et al. A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. 2011;58:689-708. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/440/1/Kszemle_CIKK_1259.pdf (Elérve: 2017. 09. 10.)

Ding D, Kolbe-Alexander T, Nguyen B, et al. The economic burden of physical inactivity: a systematic review and critical appraisal. Br J Sports Med. 2017;51:1392-1409. doi: 10.1136/bjsports-2016-097385

Bloom BS, Bruno DJ, Maman DY, et al. Usefulness of US cost-of-illness studies in healthcare decision making. Pharmacoeconomics. 2001;19:207-213. doi: 10.2165/00019053-200119020-00007

Clabaugh G, Ward MM. Cost-of-illness studies in the United States: a systematic review of methodologies used for direct cost. Value in Health. 2008;11:13-21. doi: 10.1111/j.1524-4733.2007.00210.x

Janssen I. Health care costs of physical inactivity in Canadian adults. Appl Physiol Nutr Metab. 2012;37;4;803-806. doi: 10.1139/h2012-061

Allender S, Foster C, Scarborough , et al. The burden of physical activity-related ill health in the UK. J Epidemiol Commun Health., 2007;61:344–8. doi: 10.1136/jech.2006.050807

Helmrich SP, Ragland DR, Leung RW, et al. Physical activity and reduced occurrence of non-insulin-dependent diabetes mellitus. N Engl J Med. 1991;325:147-52. doi: 10.1056/NEJM199107183250302

Newschaffer CJ, Brownson CA, Dusenbury LJ. Cardiovascular disease. In: Brownson, CA, Remington PL, Davis JR. (szerk.) Chronic Disease Epidemiology and Control, 2nd Ed., American Public Health Association, Washington, DC,. 1998, pp 297–334.

Powell KE, Thompson PD, Caspersen CJ, et al. Physical activity and the incidence of coronary heart disease. Annu Rev Public Health. 1987;8:253–87. doi: 10.1146/annurev.pu.08.050187.001345

U.S. Department Of Health And Human Services: Physical Activity and Health: A Report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, GA, 1996.

Kokkinos P. Physical Activity, Health Benefits, and Mortality Risk. ISRN Cardiology. 2012;2012:14. doi: 10.5402/2012/718789

Franco OH, de Laet C, Peeters A, et al. Effects of physical activity on life expectancy with cardiovascular disease. Arch Intern Med. 2005;165(20):2355-2360. doi: 10.1001/archinte.165.20.2355

Manson JE, Hu FB, Rich-Edwards JW, et al. A prospective study of walking as compared with vigorous exercise in the prevention of coronary heart disease in women. N Engl J Med. 1999;341:650-8. doi: 10.1056/NEJM199908263410904

Chomistek AK, Manson JE, Stefanick ML, et al. Relationship of sedentary behavior and physical activity to incident cardiovascular disease: results from the Women's Health Initiative. J Am Coll Cardiol. 2013;61:2346-54. doi: 10.1016/j.jacc.2013.03.031

Gregg EW, Cauley JA, Stone K, et al. Study of Osteoporotic Fractures Research Group: Relationship of changes in physical activity and mortality among older women. JAMA. 2003;289:2379-2386. doi: 10.1001/jama.289.18.2379

Powell KE. Population Attributable Risk of Physical Inactivity. In: Leon, A. S. (szerk.): Physical activity and cardiovascular health. Human Kinetics. 1997, pp 41.

Macera CA, Powell KE. Population attributable risk: implications of physical activity dose. Med Sci Sports Exerc. 2001;33:S635-9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11427788 (Elérve: 2017. 10. 10.)

V. Hajdú P, Ádány R. Kockázati mutatók számítása. In: Ádány R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2012, pp 42-48.

Katzmarzyk PT, Gledhill N, Shephard RJ. The economic burden of physical inactivity in Canada. CMAJ. 2000;163:1435-40. http://www.cmaj.ca/content/163/11/1435.long (Elérve: 2018. 01. 18.)

Berlin JA, Colditz GA. A meta-analysis of physical activity in the prevention of coronary heart disease. Am J Epidemiol. 1990;132:612-28. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2144946 (Elérve: 2017. 12. 04.)

Paffenbarger RS, Hyde RT, Wing AL, et al. The association of changes in physical-activity level and other lifestyle characteristics with mortality among men. N Engl J Med. 1993;328:538-45. doi: 10.1056/NEJM199302253280804

Arem H, Moore SC, Patel A, et al. Leisure Time Physical Activity and Mortality. A Detailed Pooled Analysis of the Dose-Response Relationship. JAMA Intern Med. 2015;175(6):959–967. doi: 10.1001/jamainternmed.2015.0533

Guthold R, Stevens GA, Riley LM, Bull FC. Worldwide trends in insufficient physical activity from 2001 to 2016: a pooled analysis of 358 population-based surveys with 1.9 million participants. The Lancet Global Health. 2018 Sep 4. doi: 10.1016/S2214-109X(18)30357-7

Paffenbarger RS, Wing AL, Hyde RT. Physical activity as an index of heart attack risk in college alumni. Am J Epidemiol. 1978;108: (3)161-175. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/707484 (Elérve: 2017. 11. 04.)

Balatoni I, Kith N, Csernoch L. Időskori sportolási szokások vizsgálata Észak-kelet Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle. 2016;17:4-8. http://epa.oszk.hu/03400/03475/00065/pdf/EPA03475_MSSZ_2016_04_04-08.pdf (Elérve: 2017. 11. 16.)

Herpainé Lakó J. The Issues of The Relationship of Grandparents and Grandchildren in the Light of Physical Activity. European Journal of Mental Health. 2014;9:178-94. https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=95547 (Elérve: 2017. 11. 05.)

Czabai V, Bíró M, Hajdu Pál. Az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak életmódja, sportolási szokásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport. 2007;34:29-38. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/693/1/29-38_Czabai.pdf (Elérve: 2017. 11. 05.)

Borbély A, Müller A. A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. In: Koncz I. (szerk.): Valóság-Térkép-6. PEM tanulmányok. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest. 2008, pp 211.

Ráthonyi-Odor K, Ráthonyi G, Borbély A. Sportolni jó – felelősen a sport népszerűsítéséért. Agrártudományi Közlemények/Acta Agraria Debreceniensis. 2016;67:71-76.

Pfau C. Examination of leisure sports alternatives provided by higher education institution. APSTRACT. 2015;9: 33-9. doi: 10.19041/APSTRACT/2015/3/5

Bendíková E, Dobay B. Physical and sport education as a tool for development of a positive attitude toward health and physical activity in adulthood. EJCE. 2017;6:14-21. https://eric.ed.gov/?id=EJ1137901 (Elérve: 2018. 02. 18.)

Dobay B, Bendíková E. Športové a rekreačné aktivity v životnom štýle dospelých. Exercitatio Corporis–Motus–Salus. 2014;6:19-31. https://www.ff.umb.sk/app/cmsSiteAttachment.php?ID=3419 (Elérve: 2018. 01. 21.)

Dinyáné SM, Pusztai G. Use of the short (5-item) version of the WHO well-being questionnaire in first year students of Semmelweis University: Az Egészségügyi Világszervezet öttételes jól-lét kérdőívének vizsgálata a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóinak körében. Orv. Hetil. 2016;157:1762-1768. doi: 10.1556/650.2016.30572

Kovács K. Intézményi tényezők a debreceni egyetemisták sportolásában egy kvalitatív kutatás tükrében. In: Mrázik J. (szerk.): A tanulás új útjai. Budapest, HERA könyvek, 2016, pp 665-675.

Simon IÁ, Kajtár G. Az óvodás korú gyermekek rendszeres úszásának gazdasági értéke. Magyar Sporttudományi Szemle. 2014;15:57-58. http://epa.oszk.hu/03400/03475/00055/pdf/EPA03475_MSSZ_2014_02.pdf (Elérve: 2018. 01. 08.)

Vitrai J, Bakacs M. Egészpályás letámadás a kövérség ellen – Komplex beavatkozásokkal az elhízás visszaszorítására. Egészségfejlesztés. 2017;58(4):40-49. doi: 10.24365/ef.v58i4.211




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i1.308

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)