Egészségkommunikációs Felmérés Eredményei I. ̶ Felnőtt felmérés [Results of the Health Communication Survey I. – Adult Survey]

Balku Eszter, Vitrai József

Összefoglaló


A magyar lakosság egészségi állapota sokkal rosszabb annál, mint amilyen a hasonló fejlettségű országokban tapasztaltak alapján elvárható lenne. Ennek egyik fő oka a Magyarországon gyakori egészségtelen életmód, azaz a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Az Egészségkommunikációs Felmérés célja az volt, hogy feltérképezze az egészséggel kapcsolatos viselkedést és az ezeket meghatározó egészséggel kapcsolatos képességeket, motivációt és környezetet, valamint meghatározza a tervezett beavatkozásokhoz szükséges kommunikációs csatornákat. Módszerek: Az országos, kétlépcsős mintavétellel nyert reprezentatív mintán, kérdőíves felmérésben közel 5500 otthonában kérdezett felnőtt vett részt. A kérdőív a viselkedésváltoztatás egy integratív modelljére épült, amely szerint a viselkedést a testi és pszichés képességek, a motivációk valamint a társas és fizikai környezet által biztosított lehetőségek befolyásolják. A kérdések lefedték az egészséggel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket, motivációkat, a testi, a lelki és a vélt egészséget, a pszichológiai tulajdonságokat, az egészségmagatartást, a társas támogatottságot, a kommunikációs szokásokat, az egészséggel kapcsolatos információkeresést valamint a kérdezett társadalmi-gazdasági jellemzőit. Eredmények: A felmérés leíró statisztikai elemzésének eredményeit a szerzők a viselkedésváltoztatási modellelemeknek megfelelő bontásban mutatják be. Az egészségmagatartásra vonatkozóan például kiderül, hogy minden 9. magyar felnőtt „szuper egészséges”, azaz elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, elegendő fizikai aktivitást végez, nem dohányozik, legfeljebb mérsékelten fogyaszt alkoholt és testtömege normális tartományban van. Összegzés: Az eredmények alátámasztják, hogy az egészségmagatartás megváltoztatásához nem elegendő az ismeretátadás, egyaránt fontos a motiváció és a támogató környezet is. A magyar felnőttek fizikai-pszichikai képességeire, motivációira, társas illetve fizikai környezetére és viselkedésére vonatkozó leíró eredmények hasznosak lehetnek az egészségfejlesztés különböző területein tevékenykedő szakemberek számára.

Background: The health of the Hungarian population is much poorer than expected compared to that of countries with a similar level of development. One if its main reasons is unhealthy lifestyle, that is, unhealthy nutrition, low level of physical activity, smoking and alcohol abuse. The aim of the Health Communication Survey was to map health related behavior and health related skills, motivation and environment, as its determinants, and to identify communication channels to be used in the planned interventions. Methods: Nationally representative two-stage samples of adults were drawn and about 5500 respondents were questioned at home. The questionnaire was built on an integrative model of behavioral change, which states that health behavior is determined by physical and psychical capabilities, motivations, and opportunities provided by physical and social environment. The questions cover knowledge about and attitude to health, somatic and mental health status, subjective well-being, psychological characteristics, health behaviors, social support, media consumption, healthrelated information seeking, and socio-demographic characteristics. Results: Results of the descriptive statistical analysis are presented in blocks according to the elements of the behavior change model used. For health behavior it turns out that every 9th Hungarian adult is “super healthy” since eats sufficient amount vegetables and fruit, is physically active enough, doesn’t smoke and drink too much alcohol, and has body mass index in normal range. Summary: These results, relating to the physical-mental skills, motivation, social and physical environment of the Hungarian population might be useful for professionals working in the different fields of health promotion.

Kulcsszavak


felmérés; egészségkommunikáció; egészség; testmozgás; médiafogyasztás; survey; health communication; health; physical activity; media consumption

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Balku E, Berki J, Csizmadia P, Csohán Á, Horváth G, Kurcz A, Melles M, Bakacs M, Boros J, Györke J, Pásztorné Stokker E, Szabó KZs. Egészségjelentés2015. Varsányi P, Vitrai J (szerk). Nemzeti Egészségfejlesztés Intézet, Budapest, 2015.

Morris J, Marzano M, Dandy N, O’Brien L. Theories and models of behaviour and behaviour change. For Sustain Behav Behav Chang Theor. 2012:1–27.

Michie S, Johnston M, Abraham C, Lawton R, Parker D, Walker A. Making psychological theory useful for implementing evidence based practice: a consensus approach. Qual Saf Health Care. 2005;14(1):26–33. doi:10.1136/qshc.2004.011155.

Michie S, van Stralen MM, West R. The behaviour change wheel: a new method for characterising and designing behaviour change interventions. Implement Sci. 2011;6:42. doi:10.1186/1748-5908-6-42.

Michie S, Atkins L, West R. The Behaviour Change Wheel. A Guide to Designing Interventions. http://www.behaviourchangewheel.com/ (Elérve: 2016.07.14.)

Kimmel Z, Vitrai J. Mennyire változtatható jogszabályokkal az egészségmagatartás? Elegendőek-e a szabályozások az egészségmagatartás megváltoztatásához? II. rész. Egeszsegtudomany. 2015;(3):71–78.

Eurostat. European Health Interview Survey (EHIS wave 2).; 2013. http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/5926729/KS-RA-13-018-EN.PDF/26c7ea80-01d8-420e-bdc6e9d5f6578e7c (Elérve: 2016.07.14.)

World Health Organization. Global Physical Activity Questionnaire ( GPAQ ). 2013:1–3. http://www.who.int/chp/steps/GPAQ/en/ (Elérve: 2016.07.14.)

World Health Organization. Global Adult Tobacco Survey (GATS). 2007. http://www.who.int/tobacco/surveillance/survey/gats/en/ (Elérve: 2016.07.14.)

Utility C, Properties P. AUDIT-C Questionnaire. Intern Med. 2003;163(April):2–3.

Lenus, The Irish Health Repository. Alcohol: public knowledge, attitudes and behaviours. 2012. http://hse.openrepository.com/hse/handle/10147/234315 (Elérve: 2016.07.14.)

Bush, Kristen; Kivlahan, Daniel R.; McDonell, Mary B.; Fihn, Stephan D.; Bradley KA. The AUDIT Alcohol Consumption Questions (AUDIT-C): An Effective Brief Screening Test for Problem Drinking. Arch Intern Med. 1998;158(16):1789– 1795. doi:10.1001/archinte.158.16.1789.

Networks C. E-Communications Household Survey. 2013; (November).

Majerszki N. The Z Generation of the Twenty First Century. Verpelét; 2014. http://www.norria.hu/files/1029/Peabo_Media_Kft_Z_generáció_és_a_közösségi_média.pdf (Elérve: 2016.07.14.)

Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés, 2014, Statisztikai tükör; 2015;29:1-9.

Weber EU, Blais A-R, Betz NE. A domain-specific risk-attitude scale: Measuring risk perceptions and risk behaviors. J Behav Decis Mak. 2002;15(August):263–290. doi:10.1002/bdm.414.

Goldberg DP, Hillier VF. A scaled version of the General Health Questionnaire. Psychol Med. 1979;9:139–145. doi:10.1017/S0033291700021644.

Wardle AJ, Steptoe A, Wardle J. Socioeconomic Differences in Attitudes and Beliefs about Healthy Lifestyles. Epidemiol Community Health. 2003;57(6):440–443.

Oreg S. Resistance to change: Developing an individual differences measure. J Appl Psychol. 2003;88(4):680–693. doi:Doi 10.1037/0021-9010.88.4.680.

Schwarzer, R., & Jerusalem M. General Self-efficacy Scale. Meas Heal Psychol A user’s portfolio Causal Control beliefs. 1995;(2008):35–37. doi:10.1037/t00393-000.

Gosling SD, Rentfrow PJ, Swann WB. A very brief measure of the Big-Five personality domains. J Res Pers. 2003;37(6):504–528. doi:10.1016/S0092-6566(03)00046-1.

Semmelweis University Budapest. Hungarostudy. 2013. http://www.hungarostudy.hu/index.php/2014-04-07-17-2112/hungarostudy-2013 (Elérve: 2016.07.14.)

Craig R, Shelton N. Health Survey for England 2007, Healthy lifestyles : knowledge , attitudes and behaviour. Köt 1. London; 2008.

Abbott R, Macdonald D, Stubbs C, Lee A, Harper C, Davies P. Healthy Kids Queensland Survey 2006 - Full Report.; 2008. http://www.health.qld.gov.au/ph/documents/hpu/healthykidsqld2006.pdf (Elérve: 2016.07.14.)

EU. Sport and physical activity -- Special Eurobarometer.; 2014. doi:10.2766/73002.

European Commission. A Pan-EU Survey on Consumer Attitudes to Physical Activity, Body-weight and Health.; 1999.

Cantril H. The pattern of human concerns. Köt Rutgers Un. New Brunswick, New Jersey, USA; 1965.

Kasser T, Ryan RM. Further Examining the American Dream: Differential Correlates of Intrinsic and Extrinsic Goals. Personal Soc Psychol Bull. 1996;22(3):280–287. doi:10.1177/0146167296223006.

Hoyle RH, Stephenson MT, Palmgreen P, Lorch EP, Donohew RL. Reliability and validity of a brief measure of sensation seeking. Pers Individ Dif. 2002;32(3):401–414. doi:10.1016/S0191-8869(01)00032-0.

Eurostat. SILC. 2015. http://ec.europa.eu/eurostat/web/income-and-living-conditions/overview (Elérve: 2016.07.14.)

Kroenke K, Spitzer RL. The PHQ-9 : A New Depression Measure. Psychiatr Ann. 2002;32(9):509–515. doi:170553651.

EKF szakmai anyagok. http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/oldal/szakmai-anyagok/szakmai-anyagokegeszsegkommunikacios-felmeres/ (Elérve: 2016.07.14.)




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i2.32

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)