Egészségmagatartás összehasonlító vizsgálata az orvostanhallgatók és jogászhallgatók körében

Összefoglaló

Bevezetés: Kiemelt jelentőségű azoknak a fiataloknak az egészségmagatartása, akik a későbbiekben egészségügyi dolgozóként példát mutatva befolyásolhatják életmódjukkal a lakosság egészségi állapotát. Feltételezhető, hogy az orvos- és egészségtudomány képzésben résztvevők, valamint az egészségtudományi képzésen kívül tanuló hallgatók egészségmagatartása eltérő. Kutatásunk célja volt felmérni és összehasonlítani a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar orvostan hallgatóinak és az Állam- és Jogtudományi Kar jogász hallgatóinak az egészségi állapotát és a különböző egészségmagatartási szokásaikat.

Módszertan: Forráspopulációnkat a negyedéves orvos és jogászhallgatók képezték. Vizsgálatunk az általános egészségi állapotfelmérésen túl kitér a testmozgás, a táplálkozás, a dohányzás és alkoholfogyasztás kérdéseire. Adatgyűjtéshez az ELEF 2014 kérdőívének egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseit használtuk, papír alapú önkitöltős kérdőív segítségével mértük fel 2017 szeptemberében összesen 171 egyetemista egészségmagatartását. Az adatok elemzésére független t-próbát, Mann-Whitney próbát és khí-négyzet próbát alkalmaztunk.

Eredmények: Eredményeink szerint a női jogászhallgatók rosszabbnak ítélik meg az egészségi állapotukat (p=0,006) és messze nagyobb arányban dohányoznak (p<0,001), mint a női orvostanhallgatók. A férfi jogászhallgatók kétszer annyi időt töltenek sportolással (p<0,001), több napon végeznek izomerősítő gyakorlatokat (p=0,047), viszont gyakrabban isznak alkoholt (p=0,005), valamint nagyobb arányban dohányoznak (p=0,042) mint a férfi orvostanhallgatók. A női jogász hallgatóknak a vérnyomást (p=0,008), a koleszterin-vérzsír szintet (p=0,010) és a vércukorszintet (p=0,001) régebben mérte meg egészségügyi dolgozó, mint a női orvostanhallgatóknál. Férfiak esetén csak a vércukorszint mérésnél találtunk szignifikáns eltérést (p=0,031), itt is az orvostanhallgatók javára.

Következtések: Célszerű lenne olyan program kialakítása a nem orvos- és egészségtudományi képzés hallgatói körében, amely keretében a dohányzás és az alkoholfogyasztás egészségveszélyeztető hatásaira, a leszokás lehetőségeire hívnák fel a hallgatók figyelmét. Vizsgálatunk során ugyan találtunk statisztikailag szignifikáns eltéréseket, viszont további vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy ezekre bizonyítható magyarázatot adjunk.