Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata [Health literacy survey among university students]

Összefoglaló

Bevezetés: Az egészségműveltség fogalma és az azzal kapcsolatos kutatások az elmúlt időszakban kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába; ennek hátterében az egészségműveltség és az egészségi állapot közötti kapcsolat felismerése áll. Jelentősége ellenére e területen még kevés vizsgálat történt hazánkban, tudomásunk szerint egyetemi hallgatók körében pedig korábban egy sem.
Módszertan: A jelen közleményben bemutatott vizsgálat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának népegészségügyi ellenőr alapszakos hallgatói körében zajlott. Az önkitöltős, papíralapú kérdőív tartalmazott a demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokra, szubjektív egészségi állapotra és egészségtudatosságra vonatkozó kérdéseket, továbbá az Európai Egészségműveltség Felmérésben (HLS-EU) használt, az egészségi ügyekben való boldogulás mértékének megítélését szolgáló kérdéseket is, illetve magába foglalta a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változatát. Az adatok elemzése során khi-négyzet próbát és Fisher-féle egzakt tesztet használtunk az évfolyamok közötti különbségek, illetve logisztikus regressziót az egészségműveltség szintjét determináló tényezők meghatározására.
Eredmények: Az elemzésbe 118 fő válaszait tudtuk bevonni. A HLS-EU-teszt alapján a válaszadók 6%-a az elégtelen, 42%-a a problémás, 44%-a az elégséges és 8%-a a kitűnő egészségműveltségű kategóriába került. A hallgatók 86%-ának volt megfelelő, 13%-uk-nak limitált és 1%-uknak inadekvát a funkcionális egészségműveltsége. A negyedéves hallgatók egészségműveltségének szintje mindkét skálával mérve magasabb volt, mint elsős társaiké, de sem a társadalmi-gazdasági státuszt jellemző paraméterekkel, sem a szubjektív egészségi állapottal nem mutatott összefüggést az egészségműveltség mértéke.
Következtetés: A vizsgálat úttörő jellege miatt csak korlátozottan adódik lehetőség eredményeink összevetésére más vizsgálatokkal. Egy korábbi hazai vizsgálat eredményeihez képest, ahol 16 éven felüliek körében ugyanezekkel a skálákkal gyűjtöttek adatokat, elmondható, hogy a hallgatók körében magasabb volt a funkcionális egészség-műveltség szintje és a HLS-EU-teszttel mérve alacsonyabb volt az elégtelen kategóriába tartozók aránya, mint az általános lakosság körében.

Introduction: The concept of health literacy and the related studies have become the focus of scientific interest recently due to the recognition of the relationship between health status and health literacy. Despite its significance, only few studies have been carried out in this area in our country, and according to our knowledge our study was the first one conducted among university students.
Methodology: A cross-sectional study was carried out among public health inspector students at the Faculty of Public Health University of Debrecen with a self-administered paper-based questionnaire that included items on demographic and socioeconomic data, subjective well-being, health consciousness, and two scales in order to measure self-perceived (European Health Literacy Survey, HLS-EU) and functional (Newest Vital Sign, NVS) health literacy. The chi-square and Fisher-exact test were used in order to analyse the differences between the study years, while the determinants of health literacy were investigated with binary logistic regression.
Results: The answers of 118 students were suitable for data analysis. Based on the results of the HLS-EU scale 6% of respondents had inadequate, 42% problematic, 44% sufficient and 8% excellent health literacy. The NVS test showed that 1% of respondents had inadequate, 13% limited and 86% adequate health literacy. The level of health literacy was higher among 4th year students compared to freshmen irrespective of the used scale; however there was not any relationship either with socioeconomic status or with health status.
Conclusions: The possibility to compare our results with other studies is limited due to the pioneering approach. Compared to the results of a previous Hungarian study, where the same scales were used to measure health literacy among people above the age of 16 years, it can be stated that the level of functional health literacy was higher among students and the proportion of those who have inadequate health literacy was lower measured by the HLS-EU test.