Szülői egészségértést vizsgáló, kulturálisan adaptált kérdőív létrehozása: koncepció és tanulságok [Creating a new, culturally adapted questionnaire of parental health literacy: concept and experience]

Gács Katalin Zsófia, Kun Eszter, Koltai Anna Júlia

Összefoglaló


Bevezetés: A szülői egészségértés (parental health literacy) nemcsak a gyermekek egészségének fontos meghatározója, de befolyásolja a következő felnőttgeneráció egészséggel kapcsolatos döntéseit is. Az egészségértés felmérésekor ugyanakkor körültekintően kell eljárni, mert a fogalom meghatározása és az erre épülő kérdőív jellege befolyásolja az eredményeket. Kutatásunk célja az volt, hogy a korábbi kutatásainkon alapuló szülői egészségértés új, kulturálisan adaptált definíciója és témakörei alapján létrehozott kérdőív segítségével létrehozzuk a szülői egészségértés alindexeit és vizsgáljuk ezek kapcsolatát egymással. Módszertan: A kérdőívet egy olyan országos mintán kérdeztük le kérdezőbiztosok segítségével, amely reprezentatív a 0-18 éves gyermeket nevelő háztartásokra településtípus és régió szerint. A mintába 430 háztartás került be. A válaszadó minden esetben a gyermekek egészségével kapcsolatos döntésekért leginkább felelő felnőtt személy volt, amely személyeknek 92 százaléka nő, 8 százaléka pedig férfi volt. A kérdőív elemeiből létrehoztuk a korábban megalkotott definíción alapuló szülői egészségértés négy fő dimenziójának (magabiztosság, tudás, problémamegoldás, tudásigény) indexeit a hozzájuk tartozó alindexekből. Eredmények: Az előzetes eredmények alapján megállapítottuk, hogy a szülői egészségértés négy dimenziója (magabiztosság, tudás, problémamegoldó képesség és tudásigény) a korrelációs együtthatók mentén ténylegesen elkülönül egymástól. Következtetések: Az általunk összeállított kérdőív egymástól javarészt függetlenül ad képet a szülői egészségértés négy dimenziójáról. Így a mindennapi gyakorlatban segítheti a gyermek-ellátókat a gyermekek egészségével kapcsolatos szülői döntések megfelelő támogatásában. Emellett lehetővé teszi további kutatások számára, hogy megvizsgálja a szülőpopuláció egészségértésének kapcsolatát különböző gyermekegészségügyi tényezőkkel.

Introduction: Parental health literacy is not only an important determinant of children's health, but it also influences the health related decisions of the next adult generation. However, surveying health literacy should be conducted with caution, since the definition of the concept and the nature of the questionnaire based on this concept influence the results. The aim of our research was to develop and study the subindices of parental health literacy using a questionnaire based on a new culturally adapted definition and themes of parental health literacy. Methods: We conducted the survey of this newly developed questionnaire on a Hungarian nationwide sample, which was representative of the households with 0-18 year-old children. The sample included 430 households. In each case, the respondent was the adult, who is most responsible for decisions about children's health. 92 percent of these respondents were women and 8 percent were men. Based on the questions in the questionnaire and according to the previously created definition, we created the indices of the four main dimensions (self-confidence, knowledge, problem-solving, knowledge-demand) of parental health literacy. Results: The preliminary results show, that according to the correlation coefficients the four main dimensions of parental health literacy are actually separated from each other. Conclusions: Our questionnaire gives independent information of the four dimensions of parental health literacy. Thus it may help child healthcare providers in everyday work to assist the parents’ choices on their children’s health. It may also facilitate future studies of the connection between parental health literacy and different aspects of paediatric health.

Kulcsszavak


szülői egészségértés; kérdőív; kulturálisan adaptált [parental health literacy; questionnaire; culturally adapted]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Ad Hoc Committee on Health Literacy for the Council of Scientific Affairs (AMA)., Health literacy: report of the council on scientific affairs, in J Am Med Assoc., 1999;552 - 557. doi:10.1001/jama.281.6.552

Sorensen, K., , van Der Brucke, S., Fulham, J. et al Health literacy and public health: a systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health, 2012;2:80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80

Sorensen, K., Pelikan, J. M., Röthlin, F., et al Health literacy in Europe: comparative results of the European health literacy survey (HLS-EU). European Journal of Public Health. 2015;25(6): 1053-1058. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckv043

Koltai, J., Kun, E. A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés 2016;57(3):3-20. doi: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i3.62

Fülöp, T., Mányi, G., Egészségügyi műveltség és a csecsemőhalálozás összefüggéseiről. Orvosi Hetilap, 1963;104(13): 595-598. https://doi.org/10.1556/650.1963.03.03

Kocsis, E., Forgács A., Marton S., A szoptatással és a csecsemőtáplálással kapcsolatos előzetes ismeretek szerepe a csecsemő táplálási módjának megválasztásában. Orvosi Hetilap, 2001;142(51): 2845-9. https://doi.org/10.1556/650.2001.12.02

Szabó, L. et al., Csecsemőtáplálás Magyarországon. Gyermekorvos Továbbképzés, 2011;10(5):216-219.

Gács, Zs., Berend, K., Csanádi G. et al., A new questionnaire for the assessment of parental health literacy (Új kérdőív a szülői egészségműveltség mérésére) Orvosi Hetilap, 2015. 156(42): 1715-1718. https://doi.org/10.1556/650.2015.30237

Csizmadia, P., Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 2016. 57(3): 41-44. DOI 10.24365/ef.v57i3.68

Papp-Zipernovszky, O., Náfrádi, L, Schulz, P et al., “So each patient comprehends”: measuring health literacy in Hungary. Orvosi Hetilap. 2016;157(23):905-915. DOI: 10.1556/650.2016.30412

Xue, J., Liu, S., Sun Y et al., Validation of a newly adapted Chinese version of the Newest Vital Sign instrument. PLoS One, 2018,13(1):e0190721. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0190721

Costa, F.A., C. Duggan, and I. Bates, A systematic approach to cross-cultural adaptation of survey tools. Pharm Pract (Granada). 2007;5(3):115-24. DOI:10.4321/S1886-36552007000300004

Levin-Zamir, D. Health Literacy in Selected Populations: Individuals, Families, and Communities from the International and Cultural Perspective. Stud Health Technol Inform. 2017;240:392-414. DOI: 10.3233/ISU-170834

Sherman, R. E., Anderson, S. A., Dal Pan, G. J et al: Real-World Evidence - What Is It and What Can It Tell Us? N Engl J Med, 2016; 375(23):2293-2297. DOI: 10.1056/NEJMsb1609216

Pelikan J., R.F., Ganahl K Measuring comprehensive health literacy in general populations: validation of instrument, indices and scales of the HLS-EU study, in 6th Annual Health Literacy Research Conference. 2014: Bethesda, Maryland. https://www.bumc.bu.edu/healthliteracyconference/files/2014/06/Pelikan-et-al-HARC-2014-fin.pdf (Elérve: 2019.08.23.)

https://www.gesis.org/eurobarometer-data-service/survey-series/standard-special-eb/sampling-and-fieldwork/ (Elérve: 2019.08.01.)

Lorini C, Santomauro F, Grazzini M, et al Health literacy in Italy: a cross-sectional study protocol to assess the health literacy level in a population-based sample, and to validate health literacy measures in the Italian language. BMJ Open 2017; 7: e017812. doi: 10.1136/bmjopen-2017-017812

Sorensen, K. and A. Pleasant, Understanding the Conceptual Importance of the Differences Among Health Literacy Definitions. Stud Health Technol Inform, 2017;240:3-14. DOI 10.3233/978-1-61499-790-0-3

Koltai, J. and E. Kun, The practical measurement of health literacy in Hungary and in international comparison. Orvosi Hetilap, 2016;157(50):2002-2006. DOI: 10.1556/650.2016.30563

Yin, H. S., Johnson, M., Mendelsohn, A. L. et al. The Health Literacy of Parents in the United States: A Nationally Representative Study. Pediatrics, 2009;124(Supplement 3):S289-S298. DOI: 10.1542/peds.2009-1162E

Morrison, A. K., Myrvik, M. P., Brousseau, D. C. et al The relationship between parent health literacy and pediatric emergency department utilization: a systematic review. Acad Pediatr, 2013;13(5):421-9. DOI: 10.1016/j.acap.2013.03.001

Veneman, AN. Education Is Key to Reducing Child Mortality: The Link Between Maternal Health and Education. UNChronicle, 2007;44(4). https://unchronicle.un.org/article/education-key-reducing-child-mortality-link-between- maternal-health-and-education (Elérve: 2019.08.23.)

Santha, A.-R., Maternal health literacy of ethnic Hungarian mothers in Romania. Kontakt, 2019; 21(2):197-205.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.429

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)