Pozitív családtervezéssel kapcsolatos ismeretek [Knowledge of positive family planning]

Póhr Kitti, Gyenge Nikolett, Komlósi Kálmánné, Karácsony Ilona

Összefoglaló


Bevezetés: Jelen vizsgálat célja a 14-18 éves fiatalok ismereteinek, információforrásainak, jövőképének vizsgálata a családtervezés területén belül.
Módszertan: A kvantitatív, keresztmetszeti kutatást egy veszprémi és egy tapolcai középiskolában végeztük 2017-ben. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során nappali rendszerű középfokú oktatásban tanuló diákok (n=182) töltötték ki a saját szerkesztésű kérdőívet. Az adatok elemzéséhez a leíró statisztika mellett két változó összefüggéseinek megállapítására khí-négyzet próbát alkalmaztunk (p<0,05).
Eredmények: A megkérdezettek nembeli megoszlása közel azonos, több, mint felük legalább két gyermeket tervez. Családtervezéssel kapcsolatos ismerethez több forrásból jutottak a fiatalok, a családtól a tanulók mintegy 80%-a, az iskolától és a barátoktól a diákok fele-fele; a barátoktól származó információk megbízhatóságának megítélése elenyésző (4,49%), a család és az iskola hitelességével szemben. A diákok 88,33%-a vett részt középiskolában szexedukációs előadáson. A közvetített családtervezési ismeretek tartalmi részét sem a szakember szakterülete, sem a diákok neme nem befolyásolta (p>0,05). A témával kapcsolatos tudásszint szociodemográfiai faktoroktól független (p>0,05), de a lányok főként a formális csatornán közvetített információkat részesítik előnyben (p<0,05).
Következtetések: A fiatalok családtervezési információi elsősorban a fogamzásgátlásra vonatkoztak, ezért a pozitív családtervezési ismertek bővítése szociodemográfiai faktoroktól függetlenül szükséges a formális mellett az informális csatornák használatával is.

Objective: The purpose of our research is to examine the knowledge, information sources and vision of 14–18 years old young people concerning the field of family planning.
Methods: Our quantitative, cross-sectional research was conducted in a secondary school in Veszprém and in Tapolca in 2017. Non-random, convenience sampling was carried out among pupils of full-time secondary education (n=182), who completed our own questionnaire. To analyse data, we used the chi-square test (p<0.05) in Microsoft Excel to determine the correlation between two variables.
Results: The gender distribution of the respondents is nearly the same, with more than half of them planning to have at least two children. Family planning skills have been transmitted to young people from more than one source: 80% from their family, 50%-50% from the school and from friends also, although the reliability of the latter is negligible (4.49%) compared to the credibility of family and school. 88.33% of pupils attended sex education sessions during secondary school years. The content of transmitted family planning related knowledge was influenced neither by the specialty of the professional, nor by the gender of pupils (p>0.05). The level of knowledge on the subject is independent of socio-demographic factors (p>0.05), however girls prefer information transmitted through formal channels mostly (p<0.05).
Conclusion: Young people's family planning information referred primarily to contraception, so the expansion of knowledge on positive family planning is necessary, regardless of socio-demographic factors, using not only formal channels, but informal ones also.

Kulcsszavak


szexedukáció; szakemberek szerepe; pozitív családtervezés [sex education; role of specialists; positive family planning]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Devosa I, Kozinszky Z, Vanya M és mtsai. Szegedi egyetemi hallgatók ismeretei a megbízható fogamzásgátlásról és a szexuális úton terjedő betegségekről. Orv. Hetil. 2016; 157 (14): 539-546. doi: 10.1556/650.2015.30356

Gupta N, Katende C, Bessinger R. Associations of Mass Media Exposure with Family Planning Attitudes and Practices in Uganda. Stud Fam Plan. 2003; 34(1): 19-31. doi: 10.1111/j.1728-4465.2003.00019.x

Lukács JÁ, Mészárosné Darvay S, Soósné Kiss Zs és mtsai. Kortárs egészségfejlesztési programok gyermekek és fiatalok körében a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében – Szisztematikus áttekintés. Egészségfejlesztés. 2018; 59 (1): 6-24. doi: 10.24365/ef.v59i1.215

Özkan I, Mete S. Pregnancy planning and antenatal health behaviour findings from one maternity unit in Turkey. Midwifery, 2010;26 (3): 338-347. doi: 10.1016/j.midw.2008.07.005

Devosa I. A Kortárssegítés hatékonyságának vizsgálata a reproduktív egészségfejlesztő munkában, és az eredmények alapján kialakított Ariadné többgenerációs egészségfejlesztő program ismertetése, PhD értekezés tézisei, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. Szeged, 2017. doktori.bibl.u-szeged.hu/9781/3/Devosa_Ivan_PhD_tezisfuzet_HUN.pdf (Elérve: 2019. 02. 25.)

Jósvai Z, Soósné Kiss Z. Első gyermeküket váró szülők szülői szerepre való felkészültsége, a felkészítő foglalkozások megítélése, a gyermekáldás és a káros szenvedélyek jelenléte gyermekbiztos óvintézkedések alapján. Egészségfejlesztés. 2014;55(3): 2-10.

Kozinszky Z., Orvos H., Zádori J és mtsai. 35 éven felüli először szülő nők terhessége és újszülöttjeinek neonatológiai jellemzői. Magyar Nőorvosok Lapja. 2002; 65 (4): 249-254. publicatio.bibl.u-szeged.hu/13023/7/13023.pdf

(Elérve: 2019. 02. 25.)

Soósné Kiss Zs, Péter M, Lipienné Krémer I. Családok szülésre és szülőségre való felkészítése – változások az előző generációhoz képest. Egészségfejlesztés. 2018;59 (2): 55-62. doi: 10.24365/ef.v59i5.329

Harjánné Brantmüller A, Törkey D, Gelencsér E és mtsai. Késői gyermekvállalás. Egészség Akadémia. 2014;5 (3):131-140. etk.pte.hu/public/upload/files/EgeszsegAkademia/2014_V_3/3.Harjanne.pdf (Elérve: 2019. 02. 20.)

Mwaikambo L., S. Speizer, Schurmann A. What Works in Family Planning Interventions: A Systematic Review. Stud Fam Plan. 2011; 42(2): 67–82. www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3761067/ (Elérve: 2019. 02. 25.)

Kozinszky Z., Csatordai S., Csepiné Szűcs G. A művi terhességmegszakítások számának elemzése hazánkban. Magyar Nőorvosok Lapja. 2006;69 (6): 501–514. www.doki.net/tarsasag/noorvos/upload/noorvos/magazine/kozinszky.pdf (Elérve: 2019. 02. 18.)

Erős E, Hajós A. Szexuális nevelés ma: jó irányba haladunk? Gyermekgyógyászat.2017;68.(1): 36-40.

Pakai A, Kívés Zs. Kutatásról ápolóknak 2. rész: Mintavétel és adatgyűjtési módszerek az egészségtudományi kutatásokban. Nővér. 2013; 26: 20-43.

Bodin M., Stern J.,Folkmarson K., Tydén L. Coherence of pregnancy planning within couples expecting a child. Midwifery. 2015; 31.(10): 973-978. doi: 10.1016/j.midw.2015.06.009

Jäger A, Pusztafalvi H. Szexuális magatartás vizsgálat a középiskolások körében. Egészség Akadémia. 2013; 4: 50-58. etk.pte.hu/public/upload/files/EgeszsegAkademia/2013_IV_1/7_JagerAnett.pdf (Elérve: 2019. 02. 24.)

Ghorashi H., Schölmerich L. N., Denktas V. Caught in the middle? How women deal with conflicting pregnancy- advice from health professionals and their social networks. Midwifery. 2016; 32.(4):62-69. doi: 10.1016/j.midw.2016.02.012

Pakai A, Dér A, Kriszbacher I és mtsai. Why don’t Hungarian women take part in organized cervical screenings? New Med. 2014;14 (1): 25-28. www.czytelniamedyczna.pl/3336,why-dont-hungarian-women-take-part-in-organized-cervical-screening.html (Elérve: 2019. 02. 20.)

Karamánné Pakai A, Németh K, Kriszbacher, I és mtsai. A szervezett méhnyakrák-szűrés távolmaradás okainak vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban élő nők körében. Magyar Epidemiológia. 2009;6 (1): 9-20.

Pakai A, Brantmüller É, Vajda R et al. Reasons for non-appearance on organized cervical screening in Hungary. PTSE. 2017; 11(2):142-154. doi: 10.1515/ptse-2016-0015

Pakai A, Oláh A, Farkasné Buzánczky G et al. Attitude examination related to breast cancer among women in Bács-Kiskun county, Hungary. PTSE. 2017; 11 (3) 223-232. doi: 10.1515/ptse-2016-00

Karamánné Pakai A, Németh K, Dér A és mtsai. A szervezett méhnyakrák-szűrés távolmaradás okainak vizsgálata magyar nők körében. Bulletin of Medical Science/Orvostudományi Értesítő. 2008;81: 271-275. www.orvtudert.ro/images/PDF/2008_4/2008_4_12.pdf (Elérve: 2019. 02. 15.)

Pakai A, Novákné Szabó Sz, Karácsony I, Vajda R. Roma nők ismereteinek felmérése védőnői körzetben a méhnyakrák és kockázati tényezőivel kapcsolatban. Romológia. 2018;6 (16-17) :76-97. epa.oszk.hu/02400/02473/00014/pdf/EPA02473_romologia_2018_03_076-097.pdf (Elérve: 2019. 02. 15.)

Bogdánné Basa E, Vajda R, Váradyné Horváth Á és mtsai. Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében. Nővér. 2017; 30 (2) 31-39.

Millei K, Vajda R, Kívés Zs és mtsai. HPV-fertőzéssel kapcsolatos ismeretek vizsgálata édesanyák és leányaik körében. Egészségfejlesztés. 2015; 56 (3): 9-16.

Vajda R, Kívés Zs, Éliás Zs és mtsai. A humán papillómavírussal (HPV) kapcsolatos attitűdvizsgálat. Magyar Nőorvosok Lapja. 2014;77(3): 18-25.

Erős E, Supák D. Szexuális felvilágosítás: eleget teszünk-e a kamaszokért? Gyermekgyógyászat. 2011; 62: 23-26.

Központi Statisztikai Hivatal. Magyarország, 2017. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2017.pdf (Elérve: 2019. 04.18.)

Központi Statisztikai Hivatal. Gyermekvállalás és gyermeknevelés. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyemekvallalasneveles.pdf (Elérve: 2019.04.18.)

Spéder Z, Kapitány B. A termékenységi szándékok és a gyermekvállalási gyakorlat kapcsolata. Egy európai összehasonlító vizsgálat tanulságai. Demográfia.2014; 57:137-181.

Harjánné Brantmüller Éva, Lakos D, Karamánné Pakai A. Terhességmegszakítás serdülőkorban. Egészség Akadémia. 2016; 7 (4): 217-226. etk.pte.hu/public/upload/files/EgeszsegAkademia/2016_VII_4/04.Harjanne.pdf (Elérve: 2019. 01. 16.)




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i2.432

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)