Cikk küldése e-mailben 
Hozzászólás írása Lelki egészség Nyíregyháza lakosai körében [Mental Health among residents of Nyíregyháza]
Összefoglaló
Módszertan: Kutatásunkban a 386 nyíregyházi lakos vett részt: 142 férfi (36,8%) és 244 nő (63,2%). Átlag életkor 49,96 év. A következő mérőeszközöket alkalmaztuk: WHO Általános Jól-lét Skála (WBI-5), Rövidített Beck Depresszió Kérdőív, Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskála (BSCI-LM), Észlelt stressz kérdőív (PSS), Lelki Egészség Kérdőív (GHQ) és az Egészségi állapot önbecslése. Leíró statisztikát, 2 mintás T-próbát, ANOVA próbát és korrelációanalízist alkalmaztunk.
Eredmények: A Jól-lét Skála átlagértéke az egészségi állapot romlásával csökken, a jövedelem emelkedésével emelkedik (p=0,001). A depressziós tünetek súlyossága szignifikánsan nő az életkor emelkedésével (p=0,002) és az egészségi állapot romlásával (p<0,000). Az élet értelmességét mérő alskála átlagértéke szignifikánsan emelkedik a nettó jövedelem emelkedésével (p=0,048) és az egészségi állapot egyre kedvezőbb megítélésével (p=0,000). Szignifikánsan magasabb a stressz szintje azoknak, akik saját egészségi állapotukat nagyon rossznak értékelik (p<0,005), és nagyobb mentális funkciócsökkenés tapasztalható az ő esetükben (p=0,000). Az észlelt stressz szintje és a mentális funkciócsökkenés a jövedelmi kategóriák közül a felső-középosztályban szignifikánsan emelkedettebb.
Következtetés: Eredményeink szerit az idősebb kor, a kedvezőtlennek ítélt egészségi állapot és az anyagi helyzet negatív módon befolyásolják a lelki egészséget. Éppen ezért az idősek, a betegek és a kedvezőtlen anyagi helyzetben levő személyek pszichés támogatására az egészségügyi és szociális szakmában dolgozóknak kiemelt figyelmet kell szentelni. Vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy a megélt élethelyzet szubjektív terhe a meghatározó, és nem az objektív demográfiai mutatók.
Kulcsszavak
Teljes szöveg:
Teljes szövegFelhasznált szakirodalom
Pikó B. Az egészségi állapot komplexitása és mérési lehetőségei. LAM, 1996;6:474–477.
Pikó B. Teaching the mental and social aspects of medicine in Eastern Europe: Role of the WHO definition of health. Adm Pol Ment Health, 1999;26: 435–438.
Atkinson RC, Hilgard E. Pszichológia (Harmadik, átdolgozott kiadás) Oziris Kiadó, Budapest, 2005.
Buda B. A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
World Health Organization (2009). Health in times of global economic crisis: Implications for the WHO European Region. Elérve: 2019 07 16. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0006/66957/RC59_edoc07.pdf
Örkényi Á. Lelki egészség. Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) 2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005.
Ádány R. Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina kiadó, Budapest, 2011.
Selye H. The stress concept and some of its implications. Human stress and cognition: An information processing approach, Chichester, Eng, New York, 1979.
Kopp MS, Réthelyi J. Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality—the Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin, 2004;62(5):351-367.
Cohen S, Kamarck T, Mermelstein R. A global measure of perceived stress.
Journal of Health and Social Behavior, 1983;24:385-396.
Stauder A, Konkolÿ Thege B. Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006;7(3):203-216.
Goldberg DP, Blackwell B. Psychiatric illness in general practice: A detailed study using a new method of case identification. British Medical Journal, 1970;1:439-443.
Goldberg DP. The detection of psychiatric illness by questionnaire. Oxford University Press, London, 1972.
Susánszky É, Konkolÿ Thege B, Stauder A. A WHO Jól-lét kérdőív (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006;7(3):247-255. DOI: 10.1556/Ment·l.7.2006.3.8
Beck AT, Steer RA, Brown GK. Manual for the Beck Depression Inventory–II. San Antonio, TX: Psychological Corporation, 1996.
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 2001;16(4):384.402.
Beck AT, Beck RW. Shortened version of BDI. Postgraduate Medicine, 1972;52:81-85.
Kopp M. Beck Depresszió Kérdőív. In: Perczel Forintos D, Ajtay Gy, Kiss Zs. (editor). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. pp 44-45.
Konkolÿ Thege B, Martos T, Skrabski Á, et al. A Rövidített Stressz és Megküzdés kérdőív Élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2008;9(3):243-261. DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.4
Rahe RH, Tolles RL. The Brief Stress and Coping Inventory: a useful stress management instrument. International Journal of Stress Management, 2002;9(2):61-70.
Rózsa S, Kő N, Csoboth Cs. et al. Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2005;6(4):275-294.
Brassai L, Pikó B. Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,
;8:211-227.
Skrabski Á, Kopp M, Rózsa S. A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2004;5:7-25.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A. et al. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a fel-használt tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 2003;18:83-94.
Idler EL, Benyamini Y. Self-rated health and mortality: a review of twenty-seven community studies. Journal of Health and Social Behavior, 1997;38 (1): 21-37.
Központi Statisztikai Hivatal. A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei -Összefoglaló Adatok. Elérve: 2019. 07.27. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf
Dinyáné Szabó M, Pusztai G. Az Egészségügyi Világszervezet öttételes jól-lét kérdőívének vizsgálata a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóinak körében. Orvosi Hetilap, 2016;157:1762-1768.
Kopp M, Martos T. A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség viszonya. Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság. 2011; pp. 26. Elérve: 2019. 07.01.
http://ess.tk.mta.hu/wp-content/uploads/2013/04/kopp_gazdasagi_novekedes.pdf
Längle A, Orgler C, Kundi M. The Existence Scale: A new approach to assess the ability to find personal meaning in life and to reach existential fulfillment. European Psychotherapy, 2003;4(1):135-151.
Konkolÿ Thege B, Martos T. Reliability and validity of the shortened Hungarian version of the Existence Scale. Existenzanalyse, 2008;25 (1):19-23.
Konkolÿ Thege B, Martos T. Az Életcél-kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006;7: 153-169.
Reker GT. Meaning in life of young, middle-aged, and older adults: Factorial va-lidity, age, and gender invariance of the Personal Meaning Index (PMI). Personality and Individual Differences, 2005;38:71-85.
Steger MF, Frazier P, Oishi S. The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the presence of and search for meaning in life. Journal of Counseling Psychol-ogy, 2006;53(1):80-93.
Reker GT, Fry PS. Factor structure and invariance of personal meaning measu-res in cohorts of younger and older adults. Personality and Individual Differences, 2003;35:977-993.
DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.519
Refbacks
- There are currently no refbacks.
ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)