A szubjektív egészségi állapot egészségszociológiai aspektusai [Health sociological aspects of subjective health state]

R. Fedor Anita

Összefoglaló


Összefoglaló:
Bevezetés: A „Nyíregyháza város életminősége – Háztartáspanel” című kutatás 2008 óta öt hullámban, két-, illetve háromévente mérte fel a városlakók életminőségét. A 2018-as felmérés két szakaszban zajlott. A második szakasz az egészségi állapot felmérésére koncentrált, melyben a mentális és fizikai egészség, valamint a rizikómagatartás vizsgálata mellett helyet kapott az önminősített egészségi állapot felmérése is.
Módszertan: Jelen tanulmányunk középpontjában a szubjektív egészségi állapot szociológiai vizsgálata áll. Írásunkban elsősorban a szociodemográfiai, szociokulturális jellemzők, valamint a szocioökonómiai státusz és a szubjektív egészségi állapot összefüggéseit mutatjuk be. Az adatok rögzítését és feldolgozását az SPSS programcsomag 24. verziójának segítségével végeztük.
Eredmények: Eredményeink szignifikáns összefüggést mutatnak a családi állapot, az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi helyzet vonatkozásában is. A családi állapot esetében azt tapasztaltuk, hogy a korábbi vizsgálatoknak ellentmondó összefüggést bizonyítanak az adataink, míg a többi vizsgált változó vonatkozásában a vártnak megfelelő eredmények születtek. Eszerint a fiatalabb életkor, a magasabb iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a kedvezőbb jövedelmi helyzet pozitívan befolyásolja a szubjektív egészségi állapotot. Következtetések: Eredményeink rávilágítanak az objektív egészségi állapotot befolyásoló szubjektív egészségi állapot vizsgálatának fontosságára. Mindamellett úgy véljük, hogy az ok-okozati összefüggések pontosításához további magyarázó változók bevonására van szükség.

[Summary:
Introduction: Since 2008, the Quality of Life in Nyíregyháza research panel has been assessing the quality of life of city dwellers every two years. The 2018 survey was conducted in two phases. The second phase focused on health assessment, which included a review of mental and physical health and risk behavior, as well as self-rated health.
Method: In the focus of our study is the sociological examination of subjective health. In this paper, we present the relationship between sociodemographic and sociocultural characteristics and socioeconomic status and subjective health status among the inhabitants of Nyíregyháza, based on our empirical study conducted in 2018. Data were recorded and processed using SPSS 24.00 for Windows software.
Results: Our results also showed a significant correlation with marital status, age, education, economic activity and income status. In the case of marital status, we found that our data show a contradictory relationship to previous studies, while the other variables examined were expected to produce results that were consistent with expectations. According to this, younger age, higher education, economic activity and a more favorable income situation have a positive effect on subjective health.
Findings: Our results highlight the importance of examining the subjective health status that affects objective health. However, we believe that further explanatory variables are needed to clarify the causal relationship between them.]

Kulcsszavak


szociodemográfiai jellemzők; szociokulturális jellemzők; szocioökonómiai státusz; szubjektív egészségi állapot; egészségszociológia [sociodemographic characteristics; sociocultural characteristics; socioeconomic status; subjective health status]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Pikó B. Egészségszociológia. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Libicki É. Társadalmi egyenlőtlenségek egészségszociológiai vizsgálata. Kézirat.

Landa JMA, López-Zafra E, Berrios Martos MP, Aguilar-Luzón MC. The relationship between emotional intelligence, occupational stress and health in nurses: A questionnaire survey. Int J Nurs Stud. 2008:45 (6), 888-901. doi: 10.1016/j.ijnurstu.2007.03.005

Pikó B, Piczil M. A saját egészség megítélése és a pszichoszociális munkakörnyezet. LAM. 2007:17,65-69. http://www.elitmed.hu/upload/pdf/a_sajat_egeszseg_megitelese_es_a_pszichoszocialis_munkakornyezet_vizsga-lat_a_szabadkai_egeszsegugyi_szakdolgozok_koreben-429.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)

Jóna Gy, Erdei R. A szubjektív egészségi állapot meghatározó tényezői Nyíregyházán. Fábián G, Patyán L, Huszti É. (szerk.) Életminőség Nyíregyházán. Nyíregyháza, Magyarország: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 2012: 99-115. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/07_jona_erdei.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)

Erdei R, R. Fedor A, Madácsi E. A nyíregyházi lakosok szubjektív egészségi állapota és annak változásai. Acta MedSoc 2014 : 12-13 pp. 189-206. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/10_02_javorne_erdei_renata_04.pdf (Elérve: 2019. 10. 17.)

Erdei R, Barth A, R. Fedor A, Takács P. Measuring the factors affecting health literacy in East Hungary: Health literacy in the adult population of Nyíregyháza city. Kontakt 2108;20:375-380. doi: 10.1016/j.kontakt.2018.08.007

Deaton A. Income, Health, and Well-being around the World: Evidence from the Gallup World Poll. J Econ Perspec. 2008:22. No. 2. pp. 53–72. doi: 10.1257/jep.22.2.53

Hayo B. Happiness in Transition: An Empirical Study on Eastern Europe. Economic Systems, 2007:31. No. 2. pp. 204–221. doi: 10.1016/j.ecosys.2006.08.003

Molnár Gy, Kapitány Zs. Miért elégedetlenek annyira a magyarok az életükkel? Műhelytanulmányok. MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet. 2013. http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1347.pdf. (Elérve: 2019. 10. 01.)

Kopp M, Mészáros E. Az életminőség és a jóllét társadalmi-gazdasági különbségei Magyarországon. Megjelent: Európai lakossági egészségfelmérés. Tanulmányok II. Az egészség társadalmi, gazdasági összefüggései. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2012:9–32.

Caporale GM, Georgellis Y, Tsitsianis N, Yin. Income and Happiness Across Europe: Do reference Values Matter? J Econ Psychol. 2009:30. pp. 42-51. doi: 10.1016/j.joep.2008.06.004

Hüse L. A szubjektív egészségi állapot tényezői és azok változásai Nyíregyházán és vonzáskörzetében. Acta MedSoc 2015:18-19 pp. 96-120. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/acta_ms_vol6_no18-19_-_06_huse.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)

R. Fedor A. Foglalkoztatási helyzetkép és a munkával való elégedettség jellemzői. Acta MedSoc 2019:27 pp. 33-57. doi: 10.19055/ams.2018.9/27/4

R. Fedor A. Labor Market Participation of Women Living in the North Great Plain Region. Hum. Innov. Szle. 2018:1-2 pp. 32-53. http://humanexchange.hu/site/uploads/HISZ_2017-2018.pdf (Elérve: 2019. 10. 26.)

R. Fedor A. The power of theoretical models to explain the presence of women in the labor market based upon a survey of eastern hungarian women. Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A virtuális intézet Közép-Európa kutatására közleményei 2018:1 pp. 91-101. http://vikek.eu/wp-content/uploads/2018/04/TaylorNo31.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)

R. Fedor A, Toldi A. Labour market opportunities of women with young children after childbirth. Kontakt 2017: 3 pp. 220-226. doi: 10.1016/j.kontakt.2017.07.003

Clark AE. Work, Jobs and Well-being Across the Millennium. Diener E, Helliwell J, Kahneman D. (szerk.): International Differences in Well-being. Oxford University Press, Oxford. 2010. http://ftp.iza.org/dp3940.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)

Fábián G, Takács P, Szigeti F. Jövedelmi helyzet, jövedelmi egyenlőtlenségek. Acta MedSoc 2018:9, pp. 58-69. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/acta_ms_vol6_no18-19_-_04_fabian-takacs-szigeti.pdf (Elérve: 2019. 10. 27.)




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.524

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)