Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése [Comparative analysis of prospective and practicing biology teachers’ health definitions]

Végh Veronika, Pusztafalvi Henriette

Összefoglaló


Bevezetés: Jelen kutatás célja az volt, hogy felmérje a középiskolában tanító és a leendő biológiatanárok egészségfogalmát. A téma fontosságát indokolja, hogy a biológiaórákon kitüntetett figyelmet kap az egészségnevelés és az egészségfejlesztés, amelyben a pedagógus mintaszerepe hangsúlyosan jelenik meg. Az egyén egészségről kialakult
nézetei hatással vannak az egészségmagatartására, így a pedagógusok, mint mintaadók és az óráikon elhangzott tartalmak is befolyásolják a tanulók egészségfelfogását.
Módszertan: 153 gyakorló és 66 leendő biológiatanár vett részt az anonim, önkitöltős kérdőíves felmérésben. Az elemzéskor binomiális tesztet, Chi-négyzet és t-próbát végeztünk.
Eredmények: A mozgás, a táplálkozás és az egészségtudatosság komponensek említésénél szignifikáns eltérést láthatunk a leendő és a gyakorló biológiatanárok egészségdefiníciói között, a leendő tanárok javára. Az Egészségügyi Világszervezet teljes, 1964-es definíciója nem került megfogalmazásra egyik csoportban sem. A leendő biológiatanárok több mint 40%-a, a gyakorló tanárok több mint 30%-a egyik definíció
komponenst sem jelezte válaszában. A testi-lelki jóllét említése volt a leggyakoribb, a komplexebb testi-lelki-szociális jóllétre hivatkozás a gyakorló tanároknál kis számban ugyan de megjelent, azonban a leendő tanároknál nem. Mindkét csoportban volt olyan válasz, amelyben a testi-lelki jóllét és a betegség hiánya komponensek kerültek megemlítésre. A betegség hiánya komponens a pozitív érzelemmel együtt fordult elő
a leggyakrabban.
Következtetések: Jövőbeli cél, hogy az egyetemi hallgatók egészségtudatos életmódot folytassanak, valamint, hogy ez a hozzáállásuk megmaradjon a későbbiekben is. Továbbá fontos az is, hogy a középiskolai biológiaórákon is megjelenjen az egészséges életmódra
nevelés, melyben jelentős a tanári minta közvetítése. E felelősségteljes feladatkör betöltését, a pedagógusok egészségét támogató programokkal, tréningekkel, a tantárgyba beépíthető egészségfejlesztési tananyagokkal is javasolt támogatni, így a biológiatanár is nagyobb eséllyel formálhatja diákjait az egészséges életmód megvalósítása irányába a mindennapokban.
[Introduction: The purpose of this study was to assess future and in-service biology teachers’ definition of health. The importance of the topic lies in the fact that health education and health promotion receive special attention in biology classes, in which the model role of the teacher is emphasized. The individual's health behaviour is influenced by his/her perceptions of health, therefore teachers as role models as well
as the taught material can also affect it.
Methods: 153 in-service and 66 future biology teachers participated in the self-completed, anonymous questionnaire survey. During data analysis binomial tests, Chi-square and t-tests were run.
Results: There were significant differences between the future and in-service biology teachers’ health definitions in case of the physical exercise, nutrition and health awareness components, for the future teachers’ benefit. The complete definition of the World Health Organization from 1946 was not mentioned in any of the groups. More than 40% of future biology teachers and more than 30% of in-service biology teachers did not indicate any of the definition components in their answers. Mentioning physical and mental well-being was the most common. Mentioning the more complex physical-mental-social well-being appeared in small numbers among the in-service biology teachers, but did not in the case of future teachers. Physical-mental well-being and the
absence of disease were mentioned together in some cases in both groups. The absence of the disease component occurred together with the positive emotion component the most often.
Conclusions: The future goal for university students is to pursue a health-conscious lifestyle and to maintain this attitude throughout their life. It is also important to educate pupils for healthy lifestyle in the secondary school biology classes, in which the role of teachers serving as role models is significant. To fulfil this responsible role, teachers should be supported with health-related programs, trainings and in-class
health promotion curricula, thus the biology teachers are more likely to shape their students' healthy lifestyle in the course of everyday life.]

Kulcsszavak


biológiatanárok, egészség definíció, középfokú oktatás [biology teachers, health definition, secondary education]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Meleg Cs. Iskolai egészségfejlesztés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, 2002. 102 évf. 1. szám 11-29.

Tarkó K, Benkő Zs. „Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége”. Szemelvények egy multidiszciplináris egészségfejlesztő műhely munkáiból. Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2016. ISBN 978 615 5455 68 1.

Kéri K. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése (az ókortól a 18. századig). In: Kállai J., Varga J., Oláh, A., (2007, szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. II. rész, II. fejezet. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 37-50.

World Health Organization (1946): Preamble to the Constitution of the World Health Organization, as adopted by the International health Conference, New York, 19-22 June, 1946, Basic Documents, Fourty-eight edition, 2014:1. (http://apps.who.int/gb/bd/PDF/bd48/basic-documents-48th-edition-en.pdf) (Elérve: 2019.10.30.)

Lampek K, Füzesi Zs. Az egészség fogalmának alakulása. In K. Tarkó, & L. Lippai, „GYÜMÖLCS? A FA BEVÁLTJA AZT, AMIT VIRÁGÁVAL ÍGÉRT." Tanulmányok Benkő Zsuzsanna 60. születésnapjára (old.: 41-68). Szeged: SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet. 2013.

Fináncz J, Csima M. A kora gyermekkori nevelésben dolgozók egészségi állapotának és egészségmagatartásának mutatói. Képzés és Gyakorlat, 2019. 17.évf. 1. szám 25-40.

Meleg Cs. Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In I. Bárdossy, K. Forrai R., & K. Kéri, Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez (old.: 191-213). Bölcsész Konzorcium: Budapest. 2006.

Lalonde M. (1974): A new perspective on the health of Canadians. Government of Canada. http://www.phac-aspc.gc.ca/ph-sp/pdf/perspect-eng.pdf (Elérve: 2019.10.30.)

WHO (1986): The Ottawa Charter for Health Promotion. http://www.who.int/healthpromotion/conferences/previous/ottawa/en/ (Elérve: 2019.10.30.)

Antonovsky A. The salutogenic model as a theory to guide health promotion. Health Promotion International, 1996. 11, 11–18. (Elérve: 2019.10.30.)

Csizmadia P. Az egészség fogalmának újradefiniálására a Meikirch modell. Egészségfejlesztés. 2018. LIX.évf., 2018. 1. szám., 45-51.

Benkő Zs. Az egészség történeti és modern megközelítése. Az egészségfejlesztés fogalma, szemléletmódja In Benkő Zsuzsanna, Lippai László, Tarkó Klára (szerk.): Az egészség az életünk tartópillére. Egészségtanácsadási kézikönyv. JGYF Kiadó. Szeged. .2019. 978 615 5946 06 06. 15-49.o.

Benkő Zs. Egészségfejlesztés. Módszertani kézikönyv. Mozaik kiadó. Szeged. 2009. ISBN: 9789636975807

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf (Elérve: 2019.10. 30.)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf (Elérve: 2019.10.30.)

Somhegyi A. Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE): jelen helyzet. Különleges Bánásmód. 2016. II. évfolyam 4.szám. 61-80. Letöltés dátuma: 2019. augusztus 13, forrás: http://real.mtak.hu/81191/1/KB2016-4-061-M-0001-3365XXXX0-

Somhegyi.pdf

Meszlényi E, Urbinné Borbély S, Seregi E, Morvay-Sey K, & Rétsági E. A mindennapos testnevelés néhány kérdésének vizsgálata. Sport és egészségtudományi füzetek. 2017. 1. évfolyam 1. szám/2017. 8-18. Letöltés dátuma: 2019.augusztus 21, forrás: http://etk.pte.hu/public/upload/files/Sport_es_egtudomanyi_fuzetek/SETF_0101.pdf

Meszlényi E. Vizsgálat a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés gyakrolati megvalósításáról a szegedi iskolák körében. Sport és Egészségtudományi Füzetek, 2017. I. évfolyam 1. szám/2017.

Szarvasné Mátó V, & Benkő Zs. Főiskolai hallgatók egészségképe összehasonlító vizsgálat . Magyar Pedagógia, 2006. 107-127.

Pethőné Csima M. Kvalitatív kutatási módszerek szerepe az egészségmagatartás vizsgálatában. Vzdelávanie, výskum a metodológia. 2013. old.: 149-154.

Pikó B. Az életmód elemei: szabadidő és az egészség-magatartás. In Barabás K. (szerk), Egészségfejlesztés Alapismeretek pedagógusok számára. Medicina. Budapest. 2006.

Tókos K. Az önismeret-jelenismeret tanítója, fejlesztője: az „új arcú”, reflektív pedagógus. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 12.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i1.528

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)