Középiskolai koffeinfogyasztási szokások [Caffeinated beverages consumption habits among high school students]

Bornemisza Yvette Ágnes, Csővári Melinda, Varga Bernadett

Összefoglaló


Összefoglaló: Háttér: Az utóbbi évtizedben a fiatalok körében egyre jobban elterjedőben van a magas koffeintartalmú italok fogyasztása. A középiskolás korosztály gyakran nincs tudatában kockázatkereső magatartásának veszélyeivel, ezt állíthatjuk a koffeintartalmú italok fogyasztása terén is. Jelen kutatás céljaként felmérésre kerültek a különböző iskolatí-pusba járó diákok közötti eltérő koffein- és energiaitalfogyasztási szokások. Módszertan: A kutatás módszere saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőív, melyben szocio-demográfiai adatok, koffeintartalmú italok fogyasztására vonatkozó adatok, e termékek-kel kapcsolatos vásárlási szokások és életmódot érintő kérdések voltak. Az adatok feldolgozása leíró statisztikai elemzés mellett Khi-négyzet próba segítségével történt. Eredmények: A megkérdezett 180 diák átlagéletkora 18,2 év, a lányok aránya 61% volt. A válaszoló szakközépiskolában tanuló diákok nagyobb arányban és gyakrabban fogyasz-tottak energiaitalt, és szívesebben próbálták ki az újonnan megjelenő, különböző márkájú energiaitalokat, mint a gimnáziumi tanulók. A kisebb településen élő válasz-adókra jellemző volt a túlzott energiaital-bevitel, és kevésbé tartották fontosnak a koffeines termék élénkítő hatását, ehelyett náluk inkább az íz dominált. A válaszoló vá-rosi diákok nagyobb arányban tartották kedvenc italnak a kávét, mint a faluból, község-ből jött társaik. A lányok között sokkal közkedveltebb ital volt a kávé, mint a fiúknál. A kérdőívet kitöltött lányokra jellemzőbb volt, hogy állításuk szerint gyorsabban elfárad-nak, ha nem isznak koffeines terméket. Következtetések: Szükséges lenne már gyermekkorban elkezdeni az egészséges élet-módra nevelést, hiszen a kutatásból kitűnik, hogy a fiatalok nincsenek tudatában a koffeintartalmú élvezeti cikkek egészségre káros hatásaival.

Summary: Background: The new trends in consumer behaviour are aligning to the tendency of the radically accelerated things. One of this kind of trend is the appreciation of the time saving products. The purpose of our research was to assess the different types of caffeine consumption and the frequency of use of energy drinks among high school and vocational secondary school students. Method: The research took place in January and February 2019. As a first step, it was requested the permission from the school directors to allocate the questionnaire. The different question groups of the self-made self-filled questionnaire are socio-demographic data, data on caffeine consumption, purchasing habits and lifestyle issues of these products. In addition to descriptive statistical analysis Chi-square test was performed using SPSS. Results: The average age of the interviewed 180 students was 18.2 years. In terms of gender, girls appeared to be 61%. Based on the responses, it turned out that students in vocational secondary schools consumed more energy drink and much often than high school students. In addition, it also turned out that they were more likely to try new branded energy drinks. In terms of residence, young people living in smaller settlements are characterized by excessive energy drink intake and they are less likely to consider the effects caused by caffeine. Instead, the taste is the main factor that dominates them. Urban students consider coffee as their favourite product in higher rate than their village counterparts do. In case of genders, after processing the data, it can be stated that coffee is more popular among females than males. It is more typical for female gender to get tired faster if they do not drink caffeinated product. Conclusions: It would be necessary to start educating young people for a healthy lifestyle as early as childhood, as the research shows that adolescents are unaware of the harmful health effects of caffeinated-containing enjoyment items.


Kulcsszavak


koffein; energiaital-fogyasztás; életmód; szakközépiskolai és gimnáziumi diákok [caffeine; energy drink consumption; lifestyle; vocational secondary school and high school students]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Jasák H., Szente V. (2011). Mérlegen az energiaital. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing 8 (1-2), old. 61-65.

Központi Statisztikai Hivatal, KSH (2017). A rendelkezésre álló égetett szeszes italok, kávé, tea, dohány mennyisége. STADAT, [Online] 2017. június 1. [Hivatkozva: 2018. 10. 31.]

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/elm13.html

Ahsan F., Bashir S. (2019). Coffee Consumption: Health Perspectives and Drawbacks. J Nutr Obes. Volume 2 | Issue 1

Fekete K. (2011). A koffeinről. Egészségfejlesztés, 52(4), old. 32-35.

Costa, B. M., Hayley, A., Miller, P. (2016). Adolescent energy drink consumption: An Australian perspective. Appetite, [Online] 2016. október 1. 105, 638-642. [Hivatkozva: 2018. 11. 12.] http://www.sciencedirect.com/science/ar-ticle/pii/S0195666316302689

Malinauskas, B. M., Aeby, V. G., Overton, R. F. et al. (2007). A survey of energy drink consumption patterns among college students. Nutr J. [Online] 2007. október 31. 6,35. [Hivatkozva: 2018. november 12.] https://nutritionj.biomedcentral.com/articles/10.1186/1475-2891-6-35

Zsíros E., Balku E., Vitrai J. (2016). Egészségkommunikációs Felmérés Eredménye II.- iskolai felmérés. Egészségfejlesz és, [Online] 57(3), old. 21-40. [Hivatkozva: 2018. 11. 12.] http://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes&page=article&op=view&path%5B%5D=45

Dojcsákné Kiss-Tóth É., Kiss-Tóth E. (2018). Energiaital fogyasztási szokások és egészségtudatosság a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók körében, Egészségfejlesztés, 59(4), old. 17-26. [Hivatkozva: 2019. 03. 20.] http://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes&page=article&op=view&path%5B%5D=300

Emond, J. A., Sargent, J. D., and D. Gilbert-Diamond, D. (2015). Patterns of Energy Drink Advertising over U.S. Televi-sion Networks. In: J Nutr Educ Behav. 2015 Mar-Apr; 47(2): 120–126.e1.

Őri R., Karácsony I. (2019). Az alvás mennyiségi és minőségi változásai tizenéves korban – okok és háttértényezők. In: Balogh E., Jávorné Erdei R. (szerk.) TDK (kor)határok nélkül. Nyíregyháza, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, old. 129-139.

Karácsony I. (2018). Egészségről az iskolában - felvilágosítástól a fejlesztésig. In: Képzés És Gyakorlat. 16. évfolyam, 1. szám, old. 107-116.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i4.564

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)