Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alapján [Naive theories and misconceptions related to health based on a pilot study]

Lipták Zoé Mónika, Dr. habil. Tarkó Klára

Összefoglaló


Bevezetés Jelen kutatás célja az volt, hogy felmérje milyen egészséggel kapcsolatos tévképzetekkel rendelkeznek a pedagógiai, szociológiai és egészségügyi szakterületen tanuló hallgatók, illetve, hogy ezek a tévképzetek milyen forrásból származnak. Ezen kívül kíváncsiak voltunk a megkérdezett hallgatók egészségfogalmára, hogy milyen kép él bennük abban az esetben, ha meghallják az egészség szót. Kutatásunkkal a leendő pedagógusok egészséggel kapcsolatos tévképzeteinek vizsgálatára irányuló nagymintás mérésünk kérdőívének első változatát próbáltuk ki. Módszertan A méréshez felvett minta teljes elemszám 68 fő volt. Az anonim, önkitöltős, online kérdőívünk az egészség értelmezésére vonatkozó nyitott, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteket vizsgáló feleletválasztós kérdéseket tartalmazott, kiegészülve a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőit vizsgáló kérdésekkel. Elemzéseinket az SPSS statisztikai programcsomag segítségével végeztük el. A mérés eredményeire alapozott jövőbeni vizsgálatunkat magyar felsőoktatási intézményekben a pedagógusképzésben tanuló hallgatók közreműködésével kívánjuk elvégezni. Összesen 1000 fő részvételére számítunk. Eredmények A holisztikus egészségdimenziók közül a fizikai egészségdimenzió túlsúlya jellemzi a válaszadók egészségfelfogását. A mintaátlagot tekintve helyesen látták, hogy az életmód játssza a legfontosabb szerepet az egészségük alakulásában. Az egészségtévképzetek vizsgálatára szolgáló 37 állítás közül 23 esetben (62%) megjelentek a minta szintjén a téves elképzelések. Meglévő egészségtévképzeteik fő forrása a média és a családtagok. Következtetések Az egészség értelmezésének, valamint az egészséggel kapcsolatos tévképzeteknek és forrásaiknak a vizsgálata leendő pedagógusok körében fontos, mivel a köznevelésben a pedagógusoknak közvetlen hatása van a gyerekek és fiatalok egészségképére.

Introduction The aim of the present study was to survey the health misconceptions of higher education students studying on educational, sociological and health sciences professional domains, as well as the sources these misconceptions are coming from. We were also interested in their health concept and the associations they have when they hear the word ‘health’. Our research is the first stage of a future large-scale survey on the health misconceptions of future educators. Methods The sample consisted of 68 participants. The anonymous, self-administered questionnaire contained open-ended questions referring to the participants’ understanding of health, as well as multiple-choice questions on health misconceptions, together with background socio-demographic questions. Data analysis was done with the help of the SPSS statistical package. Based on the present study we would like to carry out a large-scale research among university students studying to become educators in public education. We expect the participation of 1000 respondents. Results From among the holistic health dimensions the predominance of the physical health dimension characterises the respondents’ perceptions of health. Looking at the sample mean, they correctly considered lifestyle playing the most important role in the promotion of their health. From among the 37 given health statements misconceptions appeared in 23 cases (62%). The main source of their existing health misconceptions were the Media and their family members. Conclusions Studying the health concept, the health misconceptions and their sources among future teachers is very important, as educators have an immediate effect on the health concept of children and young people.


Kulcsszavak


tévképzet; egészség; holisztikus egészségdimenziók [misconception; health; holistic health dimensions]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Wilfred, C. & Sutton, Ed. D. (1962). Misconceptions about health among children and youth, School health. 32(9) 347–351.

Eggen, P. & Kauchak, D. (2004). Educational Psychology: Windows, Classrooms. Upper Saddle River: Pearson Prentice Hall.

Martin, R., Sexton, C. & Gerlovich, J. (2002). Teaching Science for all Children: Methods for Constructing Understanding. Boston: Allyn and Bacon.

Korom, E. (1997). Naiv elméletek és tévképzetek a természettudományos fogalmak tanulásakor. Magyar Pedagógia, 97(1), 19-40.

Korom, E. (2003). A fogalmi váltás kutatása. Iskolakultúra, 8, 84.-94.

Benkő, Zs. (2011). Az egészségfejlesztő szakemberek a magyar közoktatásban. A felsőoktatás válasza. Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 3. szám.

WHO (1948). Constitution of the World Health Organization. Geneva: World Health Organization. Preamble to the Constitution of WHO as adopted by the International Health Conference, New York, 19 June - 22 July 1946; signed on 22 July 1946 by the representatives of 61 States (Official Records of WHO, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April 1948.

Naidoo, J. & Wills, J. (1999). Egészségmegőrzés. Medicina Kiadó, Budapest.

Benkő, Zs. (2019). Az egészség történeti és modern megközelítése. Az egészségfejlesztés fogalma, szemléletmódja In: Benkő Zsuzsanna, Lippai László, Tarkó Klára (szerk.): Az egészség az életünk tartópillére. Egészségtanácsadási kézikönyv. JGYF Kiadó. Szeged. 978 615 5946 06 06. 15-49.o.

Bedworth, D. A. and Bedworth A. E. (2010): Dictionary of Health Education. Oxford University Press. New York. p. 238.

Korom, E. & Csapó, B. (1997). A természettudományos fogalmak megértésének problémái. Iskolakultúra, (2), 12.-20.

Tóth Zoltán (1999): A kémiatankönyvek mint a tévképzetek forrásai. Iskolakultúra, 9. 10.

sz. 103–107.

Kádár, Anett; Farsang, Andrea: Egyetemi hallgatók földrajzzal kapcsolatos tévképzeteinek összehasonlító elemzése. In: VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. Miskolci Egyetem Földrajz Intézete, Miskolc-Lillafüred, pp. 240-255. (2014) ISBN 978-963-358-063-9

Szarvasné Mátó V, & Benkő Zs. Főiskolai hallgatók egészségképe összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia, 2006. 107-127.

VERONIKA, Végh; HENRIETTE, Pusztafalvi. Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése [Comparative analysis of prospective and practicing biology teachers’ health definitions]. Egészségfejlesztés folyóirat, [S.l.], v. 61, n. 1, p. 6-18, márc. 2020. Elérhető: . Letöltve: 22 ápr. 2020. doi:http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i1.528.

Németh Anikó, Bársonyné Kis Klára, Lobánov-Budai Éva: Egészségügyi fôiskolai hallgatók egészségfelfogásának vizsgálata. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 55:(1-2) pp. 28-35. (2014)

Lalonde, M. (1974): A New Perspective on the Health of Canadians. Ottawa, Ontario, Canada: Minister of Supply and Services, Ottawa.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i2.590

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)