Spiritualitás és személyes higiénia [Spiritualism and personal hygiene]

Molnár András, Ipolyi Dóra

Összefoglaló


Kétség kívüli, hogy a spiritualitás fontos szerepet tölt be az egyének mentális egészsége szempontjából. De vajon milyen hatással van a vallás a fizikai egészségre, és milyen szerepet tölt be a személyes higiéniai magatartásban? Lehet-e szerepe a vallásnak a személyes higiéniára nevelésben, és ha igen, milyen jelentősége lehet a COVID-19 világjárvány tükrében? Tanulmányunkban áttekintjük a spiritualitás és a hit egészséggel kapcsolatos összefüggéseit, amelyek közül kiemeljük a személyes higiéniai szokásokat. Munkánk során a szakirodalmi eredmények és a különböző vallások írásai alapján bemutatjuk a spiritualitás és a higiéné kapcsolatát, ezzel felhívva a figyelmet a hit és az egészség kevésbé reprezentált területére. A kézmosás rítusának középpontba állításával szemléltetjük, hogy a különféle vallásokban milyen módon jelenik meg a COVID-19 világjárvány kapcsán ismét a figyelem középpontjába kerülő kézhigiéné kérdése, és mindennek milyen relevanciája lehet a közegészségügyi intervenciók szempontjából. Ennek megfelelően áttekintésünkben ismertetjük hat vallás: a kereszténység, a zsidó, az iszlám, a hindu, a sinto és a bahái hit kézmosással kapcsolatos rituáléit. Mindezek áttekintését követően javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek reflektálnak napjaink multikulturális terében végzett közegészségügyi törekvéseire. Úgy véljük, az egészségnevelésben aktív szerepet vállaló szakemberek számára különösen fontos a kultúra közi érzékenység, valamint klienseik vallási szokásainak ismerete, amely hozzájárulhat programjaik eredményességéhez. A higiénés üzenetek átadásába továbbá érdemes bevonni a vallási vezetőket, akik az érintett vallás rituáléin keresztül is felhívhatják a figyelmet a személyes higiénia fontosságára.

Summary: Spiritualism serves an important role in the mental health of the individuals. But how does it affect physical health, and what role does it have in personal hygienic behaviour? Is it possible to give space to religions in awareness raising for personal hygiene? What possible role could they have in the light of the Covid-19 pandemic? This study reviews the linkage between spiritualism, faith and health, highlighting the customs related to personal hygiene. Based on literature and the religious texts we present the connection between spiritualism and hygiene to draw attention on this less represented research area. With the ritual of handwashing in the centre of this article, we illustrate that handwashing is an established custom in many religions, which has a potential in public health interventions and hygiene promotion activities. As main part of this study we review the ritual handwashing practices (ablution) of six religions, including Christianity, Judaism, Islam, Hindu, Shintoism and Baháʼí. After the review of these considerations, we phrase recommendations reflecting the contemporary multicultural environment of public health interventions. We argue that professionals involved in health promotion should establish an intercultural awareness, including knowledge on religious customs of beneficiaries, which might have a positive effect on the success of their programmes. We also suggest to involve religious leaders in hygiene promotion activities as they might be able to utilize religious rituals as examples for good hygienic behaviour.


Kulcsszavak


kézhigiéné; spiritualitás; kézmosás; személyes higiéné; COVID19 [hand hygiene; spiritualism; washing hands; personal hygiene; Covid-19]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Bagdy E. (2014). Mentális egészség és spiritualitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 69(4):643-663. doi:10.1556/MPSzle.69.2014.4.1

Brinkenhoff, M.B.,Jacob, J.C. (1987). Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. J Sci Study Relig. 26, 63-80. doi:10.2307/1385841

Allegranzi B, Memish ZA, Donaldson L, Pittet D. (2009). Religion and culture: Potential undercurrents influencing hand hygiene promotion in health care. Am J Infect Control, 37(1):28-34. doi:10.1016/j.ajic.2008.01.014

Koenig HG. (2002). The Connection between Psychoneuroimmunology and Religion. In: Koenig HG, Cohen HJ, eds. The Link between Religion and Health : Psychoneuroimmunology and the Faith Factor. Oxford University Press, 11-30.

Pikó B, Kovács E, Kriston P. (2011). Spiritualitás - vallás - egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3):261-276. doi:10.1556/Mental.12.2011.3.4

Vitrai, J. (2017) Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? I. rész: Az egészség kulturális beágyazottsága. Egészségfejlesztés, LVIII(2), 38-41. doi:10.24365/ef.v58i2.158

Nagy, B. (2017) Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget? II. rész: Táplálkozás, kultúra és egészség. Egészségfejlesztés, LVIII(2), 42-46. doi: 10.24365/ef.v58i2.159

Csizmadia, P. (2017) Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? III. rész: Környezet, kultúra és egészség. Egészségfejlesztés, LVIII(2), 47-50. doi:10.24365/ef.v58i2.160

(WHO). World Health Organization Guidelines on Hand Hygiene in Health Care. (2009) http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241597906_eng.pdf. /Letöltve: 2020.04.12./

Freeman MC, Stocks ME, Cumming O, et al. (2014). Systematic review: Hygiene and health: systematic review of handwashing practices worldwide and update of health effects. Trop Med Int Heal, 19(8):906-916. doi:10.1111/tmi.12339

Lin YH, Liu CH, Chiu YC.(2020). Google searches for the keywords of “wash hands” predict the speed of national spread of COVID-19 outbreak among 21 countries. Brain Behav Immun, 4,0-1. doi:10.1016/j.bbi.2020.04.020

Inamulhaq M, S.A A, Haq S. (2012). Role of hand washing in prevention of communicable diseases and practices adopted in private clinics. Can J Appl Sci.,2(1):196-201.

Kim SK. (2008). An antiseptic religion: Discovering a hybridity on the flux of hygiene and christianity. J Relig Health, 47(2):253-262. doi:10.1007/s10943-008-9172-3

Zeffren N, Chien T, Stern R. (2017). Public Health Measures Derived from the Jewish Tradition : II . Washing and Cleaning. Hektoen Int J, 9(1).

Subhaktha PK, Prasad P V., Narayana A. (2007). Precepts of community health and hygiene from the Holy Bible. Bull Indian Inst Hist Med Hyderabad, 37(2):107-116.

Sun JF. Medical implication in the Bible and its relevance to modern medicine. J Integr Med. 2013;11(6):416-421. doi:10.3736/jintegrmed2013052

Mazokopakis EE. (2019). The prevention of cholera in the Bible. Vaccine, 37(35):4850. doi:10.1016/j.vaccine.2019.03.042

Trust J.(2020). Essence of Bhagavad Gita. Pustaka Digital Media Pvt. Ltd;

Hoque BA, Briend A. (1991). A comparison of local handwashing agents in Bangladesh. J Trop Med Hyg, 94(1):61-64.

Newby GD. (2002). A Concise Encyclopedia of Islam. Oxford: Oneworld Publications.

Shubail ME, ed. (2006). Az Imádkozás. Magyarországi Muszlimok Egyháza.

Mihalffy AR, ed. Al- Quran. (2017).Korán : Angol És Magyar Fordítás És Magyarázatok.; https://mek.oszk.hu/17000/17082/pdf/. /Letöltve: 2020.04.13./

Wai Khuan N, Shaban RZ, van de Mortel T. (2020). Hand hygiene beliefs and behaviours about alcohol-based hand rub use: Questionnaire development, piloting and validation. Infect Dis Heal, 25(1):43-49. doi:10.1016/j.idh.2019.10.001

Wai Khuan N, Shaban RZ, van de Mortel T. (2018). The influence of religious and cultural beliefs on hand hygiene behaviour in the United Arab Emirates. Infect Dis Heal, 23(4):225-236. doi:10.1016/j.idh.2018.07.004

Bocking B. (1997). A Popular Dictionary of Shinto. Taylor & Francis;

Hartz PR. Shinto. (2009). 3rd ed. New York: Chelsea House.

Smith P. (2000). A Concise Encyclopedia of the Bahá’í Faith. Oxford: Oneworld Publications, 21.




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i4.604

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)