Az egészségműveltség és a terápiahűség felmérése magasvérnyomás-betegséggel élők körében [Assesment of health literacy and therapeutic adherence among patients with hypertension]

Összefoglaló

Összefoglaló

Bevezetés: A hipertónia előfordulásának magas gyakorisága a fejlett és fejlődő országokban egyaránt jelentős népegészségügyi problémának számít. Megelőzésében számottevő szerepe van azoknak az ismereteknek, készségeknek, melyek az egészségműveltség részeként az egészségtudatos magatartáson keresztül fejtik ki hatásukat. Vizsgálatunk célja felmérni a 45 évnél idősebb, magasvérnyomás-betegséggel élők egészségműveltségét, terápiahűségét, valamint egészségmagatartását.

Módszertan: Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró vizsgálatunkat kérdőíves lekérdezés keretében 2019. február-június között folytattuk le. A kutatásba 45 évnél idősebb, Kaposváron élő, hipertóniával diagnosztizált betegeket vontunk be egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel alkalmazásával (n=143). Kutatási eszközünk saját szerkesztésű kérdések (szociodemográfiai ismérvek, egészségmagatartásra vonatkozó kérdések) mellett a nemzetközi szakirodalomban alkalmazott, standardizált kérdéseket (Health Literacy EU Q16, Morisky Medication Adherence Scale (8-item) (MMAS)) is tartalmazott. A minta jellemzését leíró statisztikával, a változók közötti kapcsolatok vizsgálatát matematikai statisztikai próbákkal (χ²-próba, lineáris regresszió, ANOVA, független T-próba) végeztük el. Vizsgálataink során a szignifikanciaszintet p<0,05 határoztuk meg.

Eredmények: Az egészségműveltség fokára legerőteljesebben a legmagasabb iskolai végzettség (p=0,005) hat, mely az egészségműveltség mindhárom dimenziójában („Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos kompetencia”, „Prevenció”, „Egészségfejlesztés”) megtartotta differenciáló hatását. Nagymértékű különbségek mutathatók ki továbbá az alacsony és a magas terápiahűséget mutató válaszadók egészségműveltsége között (alacsony terápiahűség átlagpontszám: 37,52; magas terápiahűség átlagpontszám: 42,82; p=0,040). Az egészségmagatartás és az egészségműveltség közötti kapcsolat vizsgálata során elsősorban az „Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos kompetencia” al-index és a rizikómagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai inaktivitás) között találtunk összefüggést: a rizikómagatartás jellemzően alacsonyabb szintű egészségműveltséggel jár együtt (p<0,05).

Következtetések: A hipertóniás betegek körében végzett vizsgálatunk ráirányította a figyelmet az egészségműveltség és a terápiahűség közötti kapcsolatra: a magasabb szintű egészségműveltség jellemzően magasabb fokú terápiahűséggel jár együtt. A prevenciós céllal végzett egészségfejlesztő beavatkozások tervezése és végrehajtása során ezért figyelembe kell venni a kognitív képességek közötti különbséget, főként az alacsony egészségügyi ismeretekkel rendelkező betegek esetén, melynek eredményeként egészségműveltségük fejlődik, és egészségtudatosabb magatartás alakul ki náluk.

Summary

Introduction: High prevalence of hypertension is a significant public health problem in both developed and developing countries. The knowledge and skills that exert their effect through health-conscious behavior as part of health education play a significant role in its prevention. The aim of our study was to assess health education, therapy loyalty, and health behavior of people with hypertension over the age of 45 that are part of health education.

Methods: Our cross-sectional, quantitative, descriptive study was conducted between February and June 2019 using a questionnaire survey. Patients over 45 years of age diagnosed with hypertension living in Kaposvár were included in the study using simple, non-random sampling (n=143). In addition to self-edited questions (sociodemographic criteria, health behavior questions), our research tool also included standardized questions applied in the international literature (Health Literacy EU Q16, Morisky Medication Adherence Scale (8-item) (MMAS)). Sample characterization was performed, and the relationships between the variables were examined using mathematical statistical tests (χ²-test, linear regression, ANOVA, independent T-test). In our studies, the significance level was determined: p<0.05.

Results: The strongest educational factor (p=0.005) proved to be the strongest differentiating factor in health education, which retained its differentiating effect in all three dimensions of health education (“Health system understanding”, “Prevention”, “Health promotion”). There were also large differences (p=0.040) between the health education of the respondents with low and high therapy loyalty (average low therapy loyalty score: 37.52; high therapy loyalty average score: 42.82). In examining the relationship between health behavior and health education, we found a correlation primarily between the
“Understanding the health system” sub-index and risk behavior (smoking, alcohol consumption, physical inactivity). Risk behavior is typically associated with a lower level of health education (p<0.05).

Conclusions: Towards a study in hypertensive patients, there is a relationship between health literacy and adherence: the characteristics of high levels of health literacy are associated with a high level of adherence. The design and implementation of preventive health promotion interventions should therefore take into account the difference between cognitive abilities, especially in patients with low health knowledge, resulting in improved health literacy and more health-conscious behavior.