A túlzásba vitt egészség – Az orthorexia nervosa kockázata táncművészek körében [Health overdone – The risk of orthorexia nervosa among dancers]

Szöllősi Bianka, Prievara Katalin Dóra

Összefoglaló


Összefoglaló

Bevezetés: A táncművészek, modellek és tornászok mindig is veszélyeztett populációnak számítottak a testtel való elégedetlenség és a különböző evészavarok kialakulása szempontjából. Napjainkban egy új faktor erősíti fel az ideális testtel és a külső megjelenéssel kapcsolatos elvárásokat: a média és azon belül is a közösségi oldalak elterjedése. Kutatásunk fő célja, hogy kísérletet tegyünk felmérni a fiatal felnőtt táncművészek és a serdülő korú táncnövendékek körében megjelenő egészséges étkezéssel kapcsolatos függőséget, vagyis az orthorexiás attitűdöket, valamint ezzel kapcsolatban a közösségi oldalak és csoportok használati szokásait.

Módszertan: A kutatásban résztvevők (N=80) egy anonim online kérdőívet töltöttek ki, mellyel felmér-tük szocioökonómiai státuszukat, antropometriai adataikat és a közösségimédia-használattal kapcsola-tos szokásaikat, továbbá az orthorexia nervosa kockázatát is vizsgáltuk az ORTO-15 teszt segítségével.

Eredmények: A megkérdezettek körében 80%-os volt az orthorexia nervosa kialakulásának kockázata, vagyis az ORTO-15 kérdőíven kevesebb, mint 40 pontot értek el (95%-os megbízhatósági tartomány: 35,48−37,25 pont). A vegetáriánus és vegán étrendet követők ugyancsak kevesebb, mint 40 pontot kaptak, ami jelzi az orthorexiás hajlam meglétét, mint a nem orvosi előírásra diétázók esetében is. Az orthorexia nervosa kockázatának mértéke nem mutatott különbséget az egyes életkori csoportokban, ahogyan az egyéb szociodemográfiai jellemzőkben sem.

Következtetés: Eredményeink szerint a jelenleg aktívan dolgozó fiatal felnőtt táncművészek és a pályára készülő serdülő korúak is kiemelt kockázati csoportot alkotnak az orthorexia nervosa kialakulása szempontjából.

Summary

Introduction: The dancers, models and gymnasts have always been an endangered population in terms of body dissatisfaction and eating disorders. However, nowadays a new factor reinforces the expecta-tions regarding the ideal body and the appearance: the spreading of the media in particular social media sites. The main aim of our research was to measure the prevalence of the orthorexic attitudes (that is an addiction to healthy eating) and the related habits of social networking sites and groups among young adult dancers and teenager pupils. Methodology: The participants of the research (N=80) answered an online, anonymous questionnaire about their socio-economic status, anthropometric data, social media using habits and the instrument also included the ORTO-15 test about the risk of orthorexia nervosa. 

Results: The risk of orthorexia nervosa was 80% in our sample, they achieved less than 40 points at the ORTO-5 test (95% confidence intervallum: 35.48-37.25). Every followers of vegetarian and vegan diet achieved less than 40 points, meaning there is an orthorexic predisposition, just like in case of the par-ticipants who follow diet without any medical prescription. The risk of orthorexia nervosa did not show any differences between the age groups or the different socio-demographic variables.

Conclusion: Our results suggest that currently active young adult dancers and adolescents preparing


Kulcsszavak


orthorexia nervosa; táncművész; közösségi média; egészséges életmód [orthorexia nervosa; dancer; social media; healthy lifestyle]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg Melléklet

Felhasznált szakirodalom


Benkő Zs. A családok életmódját meghatározó társadalmi tényezők. Szenvedélybetegségek, Addict Hung. 2000;1:54-58.

Vasadi V, Pálmai J. Magyar egyetemisták táplálkozási szokásainak szociológiai vizsgálata. In: Tarkó K, Benkő Zs (editors). „Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége” – Szemelvények egy multidiszciplináris egészségfejlesztő műhely munkáiból. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2016. pp 273-284.

Boros Sz. Testi énkép, étkezési szokások, szorongásra, depresszióra való hajlam összefüggései élsportolók, szabadidő-sportolók és elhízottak körében. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest. 2010.

Hausenblans HA, Carron AV. Eating disorder indices and athletes: An integratin. J Sport Exerc Psychol. 1999;21(3):230-258. doi: 10.1123/jsep.21.3.230

Nasser M. Eating disorders across cultures. Psychiatr. 2006;5(11):392-395. doi: 10.1016/j.mppsy.2009.06.009

Abraham S. Eating and weight controlling behaviours of young ballet dancers. Psychopathology. 1996;29(4):218-222. doi: 10.1159/000284996

Hincapié CA, Cassidy JD. Disordered eating, mestrual disturbances, and low bone mineral density in dancers: A systematic review. Arch Phys Med Rehabil. 2010;91(11):1777-1789. doi: 10.1016/j.apmr.2010.07.230

Túry F, Babusa B, Dukay-Szabó Sz, et al. Az evés- és testképzavarok újabb típusai a modern civilizációs ártalmak között. Magy Tud. 2010;171(11):1306-1315.

Varga M. Az orthorexia nervosa korrelátumai, különös tekintettel az egészségzavarokra és a kényszeres tünetekre. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest. 2015. doi: 10.14753/SE.2015.1729

Túry F, Lukács L. Az evészavarok modern formái. Ideggyógyász Szle. 2006;59(7-8):294-296.

Vandereycken W. Media hype, diagnostic fad or genuine disorder? Professionals’ opinions about night eating syndrome, orthorexia, muscle dysmorphia, and emetophobia. Eat Disord. 2011;19(2):145-155. doi: 10.1080/10640266.2011.551634

Mabe AG, Forney KJ, Keel PK. Do you „like” my photo? Facebook use maintains eating disorder risk. Int J Eat Disord. 2014;47(5):516-523. doi: 10.1002/eat.22254

Pukánszky J. A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében. Médiakutató: Médiaelméleti folyóirat. 2014;15(3):81-88.

F Túry, P Szabó. A táplálkozási magatartás zavarai. Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina Kiadó, Budapest, 2000.

Kovács GyX, Prievara, DK, Pikó B. A testképről alkotott vélekedések megítélése emberalakteszt és az úgynevezett priming jelenség segítségével. LAM. 2015;25(8-9):363-372.

Prievara DK. A problémás internethasználat pszicho-szociális háttértényezői és prevenciós lehetőségei. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 2018. doi: 10.14232/phd.9794

Aksoydan E, Comci N. Prevalence of orthorexia nervosa among Turkish performance artists. Eat Weight Disord. 2009;14(1):33.37. doi: 10.1007/BF03327792

Donini LM, Marsili D, Graziani MP, et al. Orthorexia nervosa: Validation of a diagnosis questionnaire. Eat Weight Disord. 2005;10:e28–e32. doi: 10.1007/BF03327537




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v62i1.650

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)