Hazai Egészségpillanatkép, 2020. Gyorsjelentés a Global Burden of Desease Study 2019 adatai alapján [Hungarian Health at a Glance, 2020. Quick report based on the Global Burden of Disease Study 2019 data]

Összefoglaló

A Global Burden of Disease Study (GBD) 2019 legfrissebb adatai lehetőséget nyújtanak a magyar lakosság egészségi állapotának értékelésére. A szerzők a betegségek szempontjából a 2010-ben és 2019-ben elvesztett egészséges életévekkel és a halálozással jellemzik a magyar nők és férfiak egészségét, kiemelve a 20-54 éves korosztályt. Az egyes egészségkockázatok súlyát a hozzájuk kapcsolt elvesztett egészséges életévek részarányával írják le. A magyar adatokat a többi visegrádi ország és Ausztria értékeivel vetik össze.Összességében az egészségveszteségek 2010-hez viszonyítva a nőknél némileg növekedtek, míg a férfiaknál csökkentek, igaz veszteségeik meghaladták a nőkét 2019-ben. A magyar népesség legaktívabb részében, a 20-54 éves korosztályban minkét nemnél jelentősen csökkentek az egészségveszteségek.

A legtöbb halálozást, illetve a legnagyobb egészségveszteségeket okozó betegségcsoportok és kockázati tényezők sorrendjében 2010 óta lényeges változás nem történt. Az egészséges életmóddal megelőzhető szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok miatt veszítették el a legtöbb egészséges életévet Magyarországon, és ezek okozták a legtöbb halálozást is. Ezzel összhangban, a viselkedési (mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas sófogyasztás) és az élettani kockázatokhoz (mint például a magas vércukor és koleszterinszint, magas testtömegindex) kapcsolhatók a legnagyobb egészségveszteségek.

A többi visegrádi országgal és Ausztriával összevetve a magyar mutatók 2019-es értékei 2010-hez hasonlóan továbbra is elmaradást jeleztek.

A 2019-es adatok ismét felhívják a figyelmet, hogy érdemes lenne a jelenleginél jóval nagyobb erőforrásokat fordítani a megelőzésre, azaz a legnagyobb egészségveszteségeket okozó viselkedési kockázatok visszaszorítására. A népegészségügy ezirányú megerősítése nem csak jóval kisebb hazai egészségveszteségeket eredményezne, hanem a tudományos bizonyítékok szerint az egészségügyi erőforrások felhasználásának hatékonyságát is növelné. Az egészségadatok értékelése alapján hozott intézkedések a lakosság egészségének javításához, az aktív és a produktív népesség növekedéséhez vezetnének, és ezáltal hozzájárulnának az ország versenyképességének javulásához. Az ennek eredményeképpen bővülő erőforrások a népesség egyre nagyobb részének biztosíthatnák az egészséges életmód, a teljesebb, boldogabb élet feltételeit.