Milyen legyen a népegészségügy legújabb iránya? Vitaindító az új népegészségügyi szemlélet sajátosságairól [What is the latest tendency of public health is? A debate on the characteristics of a new public health framework]

Vitrai József, Bíró Éva, Girán János, Kollányi Zsófia, Pipicz Márton, Somhegyi Annamária, Várfalvi Marianna

Összefoglaló


Jelentős sikerei ellenére a népegészségügy eddig ismert megközelítései nem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy olyan gyakorlat bevezetését ösztönözzék, amely érdemi változásokat indít el az életmóddal összefüggő betegség visszaszorítására. A szerzők szerint olyan új szemléletre és gyakorlatra van szükség, ami hatásosan tudja befolyásolni a lakosság egészségmagatartását, és elősegíti az egészséges életmódot támogató társas és fizikai környezet kialakítását.

A népegészségügyi kihívásokat komplex társadalmi problémaként megközelítő, új szemlélet számos tudományág elméletéből és módszertanából építkezik: többek között ide tartozik a rendszertudomány, a viselkedéspszichológia, a kulturális antropológia, a társadalmi rendszerek elmélete és az implementáció-tudomány. Mivel az egészséget sokféle tényező együttesen és egyidejűleg befolyásolja, az egészségi állapot javításához sok szereplő (ideértve a lakosságot is) többféle, összehangolt tevékenysége lehet csak sikeres. Ehhez valamennyi érintettnek részt kell vennie a problémák azonosításában, a megoldások kiválasztásában, a beavatkozások tervezésében és megvalósításában. A részvételiségen alapuló meg-közelítés biztosítja az érintettek eltérő érdekeinek összeegyeztetését, a megvalósításra való mozgósítását és aktív részvételét.

A megújulást jelentő népegészségügyi szemlélet szerint az egészség komplex jelenség, amit csak az összes releváns szereplő, különösen az érintett lakosság bevonásával, tervszerűen kialakított és végigvitt, többféle beavatkozás együttesével lehetséges befolyásolni. Ezen elemek mindegyike felbukkant korábban is, de a szemlélet újdonsága annak felismerésében rejlik, hogy ezeket egyszerre, együttesen kell alkalmazni, mert bármelyik hiánya kudarcot eredményezhet.


Kulcsszavak


népegészségügy; rendszertudomány; viselkedésváltozás; részvételiség; egészségkultúra [public health; systems science; behavioral change; participation; culture of health]

Teljes szöveg:

Teljes szöveg

Felhasznált szakirodalom


Vitrai J. Egészség az EU-ban: Magyar egészségügyi országprofil 2019. Egészségfejlesztés, 2020;61(2):82-83 doi:10.24365/ef.v61i2.579

Versenyképességi jelentés 2020. MNB 2020

Eurostat: Your key to European statistics. Two-thirds of deaths under 75 could have been avoided

OECD/European Union (2020), Health at a Glance: Europe 2020: State of Health in the EU Cycle, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/82129230-en. (121., 122.o.)

Vartiainen E. The North Karelia Project: Cardiovascular disease prevention in Finland. Glob Cardiol Sci Pract, 2018;30(2):13. doi:10.21542/gcsp.2018.13

Balogh E. Cikkismertetés: ha öt szabályt betartunk, tíz évvel tovább maradhatunk egészségesek. Egészségfejlesztés, 2020;61(1):80-81 doi:10.24365/ef.v61i1.562

DeSalvo KB, Wang YC, Harris A, et al. Public Health 3.0: A Call to Action for Public Health to Meet the Challenges of the 21st Century. Prev Chronic Dis 2017;14:170017 doi:10.5888/pcd14.170017

Vitrai J. Cikkismertetés: Népegészségügy 3.0. Egészségfejlesztés, 2019;60(4):46-51 doi:10.24365/ef.v60i4.500

Jarvis T, Scott F, El-Jardali F, Alvarez E. Defining and classifying public health systems: a critical interpretive synthesis. Health Res Policy Sys 2020;18:68. doi:10.1186/s12961-020-00583-z

Gyebnár B, Vokó Z. A népegészségügyi programok múltja, jelene és várható jövője Magyarországon. Népegészségügy, 2011;89(2):126-134.

Vitrai J. Vitaindító: Miért és hogyan kellene a hazai népegészségügyet megújítani? Egészségfejlesztés, 2019, 60(2):3-5 doi:10.24365/ef.v60i2.461

Davies SC, Winpenny E, Ball S, Fowler T, Rubin J, Nolte E. For debate: a new wave in public health improvement. Lancet. 2014;384(9957):1889-1895 doi:10.1016/S0140-6736(13)62341-7

Hodder RK, O’Brien KM, Tzelepis F, Wyse RJ, Wolfenden L. Interventions for increasing fruit and vegetable consumption in children aged five years and under. Cochrane Database Syst Rev. 2020 May 25;5(5):CD008552. doi: 10.1002/14651858.CD008552.pub7.

Csengeri L. Gyere – Gyermekek Egészsége Program® Hatékonyságának Vizsgálata 2-8. Osztályos Általános Iskolás Gyermekek Körében.

Lloyd J et al. Effectiveness of the Healthy Lifestyles Programme (HeLP) to prevent obesity in UK primary-school children: a cluster randomised controlled trial, The Lancet Child & Adolescent Health, 2018, 2(1):35-45. doi:10.1016/S2352-4642(17)30151-7

Csizmadia P. Kísérlet az egészség fogalmának újradefiniálására. A Meikirch modell. Egészségfejlesztés, 2018, 59(1): 45-51 doi:10.24365/ef.v59i1.239

Birchera J, Kuruvill S. Defining health by addressing individual, social, and environmental determinants: New opportunities for health care and public health. Journal of Public Health Policy, 2014;35:363–386 doi:10.1057/jphp.2014.19

Varsányi P, Vokó Z. Hálózatkutatás a népegészségügy területén - áttekintő közlemény. Egészségfejlesztés, 2016,57(4): 3-11 doi:10.24365/ef.v57i4.83

Lee BY, Bartsch SM, Mui Y et al. A systems approach to obesity. Nutr Rev. 2017;75:94-106 doi:10.1093/nutrit/nuw049

Erdei G. Cikkismertetés: Az elhízás rendszerszintű megközelítése. Egészségfejlesztés, 2019; 60(2):64-74. doi:10.24365/ef.v60i2.424

Bagnall AM, Radley D, Jones R, Gately P, Nobles J, Van Dijk M, Blackshaw J, Montel S, Sahota P. Whole systems approaches to obesity and other complex public health challenges: a systematic review. BMC Public Health. 2019 Jan 3;19(1):8. doi: 10.1186/s12889-018-6274-z. PMID: 30606173; PMCID: PMC6318991.

Kimmel Zs, Vitrai J. Mennyire változtatható jogszabályokkal az egészségmagatartás? Elegendőek-e a szabályozások az egészségmagatartás megváltoztatásához? II. rész. Egészségtudomány, 2015.3:71-78.

Járomi É, Szűcs E, Vitrai J. Egészségstílusokhoz illesztett, viselkedésváltozást célzó beavatkozások tervezése. Egészségfejlesztés, 2016;57(2):34-51 doi:10.24365/ef.v57i2.47

Járomi É, Szilágyi K, Vitrai J. Az egészségkultúra fogalma, vizsgálatának lehetőségei a köznevelési

intézményekben. Szakirodalmi áttekintés. Egészségfejlesztés, 2015;56(5-6):2-13.

Rocher G. Introduction à la sociologie générale, Tome 1, 1969

Vitrai J. Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? I. rész: Az egészség kulturális beágyazottsága? Egészségfejlesztés. 2017;58(2):38-41.

Singer MK, Dressler W, George S, The NIH Expert Panel. Culture: The missing link in health research. SocialScience & Medicine. 2016;170:237-246 doi:10.1016/j.socscimed.2016.07.015

Csizmadia P. Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, 2016;57(3):41-44 doi:10.24365/ef.v57i3.68

Rittel HWJ, Webber MM. Dilemmas in a General Theory of Planning. Policy Sciences, 1973;4:155-169.

Kreuter MW, De Rosa C, Howze EH, Baldwin GT. Understanding Wicked Problems: A Key to Advancing Environmental Health Promotion. Health Education & Behavior, 2004;31:441 doi:10.1177/1090198104265597

Csáki JM. Ismertetés: Miért nem jó semmi, amit a szakember javasol? Az általános tervezéselmélet nehézségei. Egészségfejlesztés, 2018; 59(4):58-61 doi:http://dx.doi.org/10.24365/ef.v59i4.347

Csizmadia P. Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? III. rész: Környezet, kultúra és egészség. Egészségfejlesztés, 2017;58(2):47-50 doi:10.24365/ef.v58i2.160

Csizmadia P, Varsányi P, Ferencz M, Vitrai J. Az egészségbarát viselkedést befolyásoló hatásháló. Egészségfejlesztés, 2014;55(5-6):10-13.

Rolfe S. Combining Theories of Change and Realist Evaluation in practice: Lessons from a research on evaluation study. Evaluation, 25(3), 294–316 doi:10.1177/1356389019835229

Herens M, Wagemakers A, Vaandrager L, van Ophem J, Koelen M. Contexts, Mechanisms, and Outcomes That Matter in Dutch Community-Based Physical Activity Programs Targeting Socially Vulnerable Groups. Evaluation & the Health Professions, 2017;40(3):294–331 doi:10.1177/0163278716652940

Pfadenhauer LM, Gerhardus A, Mozygemba K, Lysdahl KB, Booth A, Hofmann B, Wahlster P, Polus S, Burns J, Brereton L, Rehfuess E. Making sense of complexity in context and implementation: the Context and Implementation of Complex Interventions (CICI) framework. Implementation Science, 2017;12:21 doi:10.1186/s13012-017-0552-5.

Kaposvári Cs, Járomi É, Vitrai J. A komplexitás értelmezése a kontextusban és a megvalósításban: a komplex beavatkozások kontextusának és megvalósításának (CICI) keretrendszere – ismertetés. Egészségfejlesztés, 2018;59(1):56-60 doi:10.24365/ef.v59i1.228

Jarvis T, Scott F, El-Jardali, Alvarez E. Defining and classifying public health systems: a critical interpretive synthesis. Health Research Policy and Systems, 2020;18:68 doi:10.1186/s12961-020-00583-z

World Health Organization. WHO Global Strategy on Health, Environment and Climate Change: The Transformation Needed to Improve Lives and Well-Being Sustainably through Healthy Environments. Copenhagen: WHO, 2019.

Girán J. Az egészséget támogató közpolitika és az egészségtervezés néhány összefüggése. Egészségfejlesztés, 2019;60(3):16-19 doi:10.24365/ef.v60i3.473

Szőke K, Tistyán L, Füzesi Zs. Közösségi részvételre alapozott egészségtervezés Magyarországon. Egészségfejlesztés, 2019;60(3):21-28 doi:10.24365/ef.v60i3.483

Anselma M, Altenburg TM, Emke H, van Nassau F, Ruiter RAC, Jurkowski JM, Chinapaw MJM. Co-designing obesity prevention interventions together with children: intervention mapping meets youth-led participatory action research. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 2019;16:130 doi:10.1186/s12966-019-0891-5

Járomi É, Kimmel Zs. Komplex egészségfejlesztési beavatkozások lehetséges prevenciós megközelítései. Egészségfejlesztés. 2017;58(2):20-29 doi:10.24365/ef.v58i2.164

Anderson-Carpenter KD, Watson-Thomson J, Jobes MD. Improving community readiness for change through coalition capacity building: Evidence from amultisite intervention. J. Community Psychol. 2017;45:486–499 doi:10.1002/jcop.21860

Trickett EJ. Ecology, Wicked Problems, and the Context of Community Interventions. Health Education & Behavior. 2019;46(2):204-212. doi:10.1177/1090198119828795

Pataki Gy. Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. Civil szemle, 2007;3-4:144-156

Túri G. Új utakon a hazai egészségtervezés. Egészségfejlesztés. 2019;60(3):36-45 doi:10.24365/ef.v60i3.470

Gateway to Health Communication. Center for Disease Control and Prevention. https://www.cdc.gov/healthcommunication/index.html




DOI: http://dx.doi.org/10.24365/ef.v62i1.716

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


ISSN 2498-6666 (online kiadás) ISSN 1786-2434 (nyomtatott kiadás)